CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. december 29., vasárnap, Tamás, Tamara napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Modus vivendi

Modus vivendi
Fejér Zoltán és Bod György kiállítása a Plaza Galériában

A SopronPlaza Galériában, az épület első emeletén Dr. Winkler András egyetemi tanár nyitotta meg Fejér Zoltán és Bod György tárlatát. Színes és az érdeklődést felkeltő együttest talál a látogató a teremben. Valamiképpen a környezet is hat a művekre, és ez a hatás olyan módon differenciálódik, mint ahogyan maga a környezet által sugárzott "modus vivendi" nem hagyja érintetlenül az élőket és életteleneket, feneketlen gyomrába került látogatókat.


Mindkét kiállító közös sajátja expresszivitásuk, a kifejezésnek csak részben a művészettörténet által kisajátított jegyeivel jellemezve alkotásaikat. Kifejező jellegük, magyarázó forma-, szín- és címválasztásuk mind - mind azt az image-alakítást szolgálják, melyek nélkül elvesznének ebben a térben, nem akadna meg a szem rajtuk, és éppen a történeti háttér nélkül (Fejér Zoltánnál a népművészet és paraszti-poncichter világ, Bod Györgynél a század közepén induló afro-euro művészet ismerete) talán kevéssé érthető lenne.

Bod György fogalomrendeszerének magyarázatát lexikonszerűen, mintegy címszavakban sorakoztatják a látogató elé gondosan megmunkált, kifejező formákban bonyolult, fénylő fa szobrai. Meglehetősen egyértelműen, mint útszéli mérföldkövek sorakoznak a barna összetett formák. Amit vállaltak, azt teljesítik.

Fejér Zoltán egységesülő művészetének még mindig jól kettéváló vonulatait láthatjuk a falakon: egyrészt az expresszív, népies, kivonatoló és sűrítő, egész képet betöltő vegyes technikával készült látomásokat, másrészről a segédeszközöket igénybevevő applikációs műfaj montázsait, melyek hiteles egyszerűségben, de könnyen félreérthető arányokban szolgálják a táj és művészet népi gyökerekből táplálkozó, önközlő bőkezűségét.

Éppen ez az összetettség, a fogalmak ilyen sajátos keveredése teremti meg a veszélyét az elvek és a valóság skizofrén szétválásának. Ameddig a valódi értékek és a népi kultúrát meghatározó nemes földhözkötöttség a tiszta vezérfonal, addig szárnyal az ég felé az alkotó, amikor azonban az égieknek a föld torzításában visszaadott formátlan paraszti valóságát jeleníti meg, immár nem a tiszta forrást, hanem egy életmód (íme, egy "modus vivendi" ismét) földhözragadtságának korlátait állítja a megfigyelő lendületes gondolatainak útjába: a látogató megtorpan. Valóságosan és szellemiekben egyaránt.
Érdekes és veszélyes ez a világ. Ugyanakkor vonzó, mint minden, aminek megismerésére törekszünk az általánosan emberi szellemében. Szívesen ajánljuk e szellemi kalandozást minden olvasónk figyelmébe.

-DI -



1999. november 17., szerda 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület