A Körmendi - Csák Gyűjtemény új kiállításai 2.

November 11-én nyílt meg a Körmendi - Csák Kortárs Magyar Művészeti Gyűjtemény Templom utcai épületében a Hegyi György festőművész munkáit bemutató kiállítás.

Az érdeklődők különfélék. Én magam ritkán nézem meg a festő nevét még a múzeumban is, mert vagy jó, akkor érdemes, vagy rossz, akkor pedig nem lehet névfüggő a vélemény. Persze vannak határesetek és bizony az idő is sokat alakít rajtunk. No, ez az, amiről már beszéltem a nagyok, így Cézanne kiállítása kapcsán.

Amikor a Biblia a malmok zúgásának elhalkulásáról beszél - az öregségről -, akkor abba bele kell többnyire kalkulálnunk a legtöbb művésznél valamiféle hályogot, mely kívül vagy belül (a szemben, vagy a szemidegen, vagy az látómezőben), visszafog az érzékelt szín intenzitásából. Ez aztán sokszor még a legnagyobbakat is arra ösztönzi, hogy rikító színekkel tegye a maga számára hozzáférhetővé azt azélményt, amit másban akar kiváltani.

Hegyi György munkáin is látható a szinte a partszakadás hirtelenségével bekövetkező törés, mely a kilencvenes évekre tehető. A mozaikkal és üveggel (üveget) festő művész hirtelen átvált mind a mozaikok színvilágában, mind a térelválasztók színezésében egy harsány, rikító világba.

A másik gondolat, ami felötlik az emberben, hogy megjelenik a képet nézegető előtt az elmúlt ezredek művészgenerációja, akik előtt kupacokban állnak a színes földek, később porok, aztán pedig tubusok, festékkel. Egyik sem gondolt arra, hogy ez a festék és a mesterségbeli tudás a valóság, sőt a legvadabb fantázia kifejezéséhez nem lenne elegendő.

És akkor lépünk néhány évtizedet, és valaki kevésnek találja egy képre ráfesteni a kagylókat, pedig azokat sokszor egyszínűre festi, hanem ráragasztja, sőt körülkontúrozza, harsány színhullámokkal vonja körbe. Nem bízik magában? Vagy nem montázsra, hanem kollázsra gondol? Ki tudná megmondani?

Ami számomra kicsit fájdalmassá teszi a színvilág és az eszközvilág ilyen módon való bővülését, az a korábbi, a bizánci mozaik formai lényegét kivevő, pasztell-ragyogása, mely láthatóan a kiindulás volt és színeiben is nemes irány. Számomra Hegyi György művészetének ez a maradandób része: a nemes alap megtartása, merész és tartalmas kivonatolása.

November 30-ig 10-17 óráig tekinthetők meg a művek.

fotók Pluzsik Tamás gépével és szöveg
- DI -

2000. november 12., vasárnap 00:00