Mi az abszolut nem mindegy?
Mi az abszolut nem
mindegy?
"Csak azért érdemes élni, amiért meghalni is
érdemes"
Ki emlékszik már a Jereván viccekre? Pedig a "Megkérdezték a
Jereváni Rádiót" kezdetű élcek sok bátor és más formában meg nem
engedhető kérdést tettek lehetővé. Volt egy sorozat ebben a típus
viccben, "Mi az abszolut..." kezdettel. Ezek közül csak arra az egyre
szeretném felhívni a figyelmet:"Mi az abszolut nem mindegy?"
A vicc nem ment túl a szavak alaki hasonlóságán, evvel is
demonstrálva, hogy alapfogalmak alatt illik azonosat gondolni,
másképpen még a vita is teljesen meddő, párhuzamos, egymás melletti
"elbeszélés".
Mit gondoljunk példálul arról, hogy egy mezőgazdasági jellegű
muzeális feladatokra szakosodott intézmény a kultúrát támogatandó
kiállításokat szervez felesleges(?) termében (és erre nyilvánvalóan
köznépi anyagiakat is áldoz)? Ha jó a forrás és az eredmény, csak
szurkolunk érte. De mit mondjunk akkor, ha spirituális jelző
védzászlaja alatt spiritiszta förmedvényeket állít ki, felhasználva a
még mindig létező szellemi vákuumot, amit a rendszerváltozás
eredményezett? Lehet-e közös nyelvet találni avval a nénikével, aki a
látogató figyelmét kéretlenül és erőszakosan felhívja a szörnyűséges
"alkotások" "munkaigényességére", hogy a pici felületre hány hamis
elvet szolgáló alakot sikerült bezsúfolnia az alkotóknak! Amikor
kikérem magamnak a hamis fogalomhasználattal való megtévesztést, csak
azt mondja: ő nem hívott. Kérdezem: a reklám, meghirdetés nem hívás? A
felelet hallgatás.
Mindez nem azért jutott az eszembe, mert olyan sértés ért volna,
amin nem tudom magam túltenni. Bizonyos szinten még vitatkozni sem
érdemes. Nem melllékelhetünk minden muzeológus mellé egy "Idegen
szavak és kifejezések szótárát".
Azt azonban tudnia kellene minden látogatónak és nem látogatónak,
hogy ebbe a szörnyűségbe az ő forintjait ölték bele és csak egy
hazugságot kapott cserébe.
Az aktualitás pedig, hogy a város most dolgozza ki a
közművelődési rendeletét, mely a törvényi hátteret váltaná fel olyan
kézzelfogható elvekre és gyakorlatra, melyben valamilyen módon
konkréttá válhatna Európa, az 1000 éves Magyarország és Sopron
folyamatos történetisége, értékei, a preferált és a tudatosan
mellőzött elvek.
Nemrég, egy TV vitában hangzott el Heller Ágnes szájából a
mindenáron pacifisták bírálata: "Csak azért érdemes élni, amiért
meghalni is érdemes". Igen, az elvek vállalásának kockázata van. Csak
ezt szerettem volna a rendelet-alkotók figyelmébe ajánlani egy
szégyellnivaló fogalomtévesztés kapcsán.
- DI -
1999. május 25., kedd 00:00
|