Így a határainkon túli, huszadik századvégi művészeti irányzatokkal, feladatokkal, érzésvilágokkal, stílusokkal és kivitelezési technikákkal is megismerkedhetünk.

Sóti György ábrázolásmódjaiban, technikájában és a témáiban jelentkező nagyfokú változatosság azt jelzi, hogy a művész kedvenc témája:…az élet maga.
Sok esetben kész vázakat gyárt, amelyre a néző a maga képessége és gondolati világa szerint építhet.

Kedvenc technikája a légecset. Ezzel gondolati festészetet művel oly módon, hogy az alkotás felületére a levegő viszi át a festéket. Ennek szabadkézi technikáját használva érintés nélkül simogat, realisztikusan ábrázol, úgy hogy közben a szimbólum válik hangsúlyossá. Tanya, pihenőkereszt, gyermekkori emlékek évtizedes távlata és hangulata válik láthatóvá.

Nyomdafestékkel gyors, légies képeket készít. Ezek az alkotások nem hagynak időt az átgondolásra, az utólagos korrigálásra. Elkészültük után már értelmét veszti utólagos átfestésük, Sóti szerint könnyedségük az, amire az életben is szükség van.
Sóti nem akar semmilyen szakmai fogásnál, megállapodni: van aki tájkép- , van aki portré-, vagy akár aktfestőnek ismeri. Mindenki a neki leginkább megfelelőnek.
Sóti György délvidéki származású szegedi művész kiállítása december 25-ig látható a soproni Erdélyi Házban.

szöveg és fotó Tóth Éva