|
Az betűk birtoklásának egyenlőtlenségei
Az betűk birtoklásának
egyenlőtlenségei
Új tipográfia - kiállítás a Festőteremben
Gondolta-e Gutenberg, amikor feltalálta a nyomtatást, hogy
legalább akkora egyenlőtlenséget idéz elő a hozzáférhetőség
megteremtésével, mint ahogyan előtte, a kézzel létrehozott írásos
emlékek évezredeiben volt? Amikor megjelentek az első betűtípusok és
az ólommérgezés soha nem látott foglalkozási ártalmait idézték elő,
kiöntve a csodás formákat, melyek könyveket díszítettek. Nem, egészen
biztosan nem gondolta.
De eszébe jut-e bárkinek manapság, amikor a CD-ken
kapható-szerezhető-alkotható(!) legkülönbözőbb betű-könyvtárakat
berakja a PC "pohártartójába" és böngészni kezdi a "font-library-k"
tartalmát - egyetlen valamirevaló lemez sem tartalmaz ezernél kevesebb
betűtípust.
A Festőteremben a fenti címmel nyílt kiállítás, melynek eredeti
címe Postscript 1999. HUNGARY. Az Előfejek csoport (ki találhatta ki
ennyi betű birtokában ezt a nevet?) és a Vizuális Kommunikáció
Oktatásáért Alapítvány szervezésében és közreműködésével jött létre ez
a kiállítás, mely az alkalmazott művészet e sajátos ágának alkotásait
a Corel corporation támogatásával mutatja be az érdeklődőknek.
Akit a betűk látványa, egy, a nyomdából frissen kikerült könyv
kézbevétele, az annyi helyen keresett és végre meglelt könyv
olvashatóvá tétele, sőt a kötött könyv borítója, gerincének simítása
nem tölt el érzésekkel (nem perverzió, nyugodtan tessék bevallani!),
az hiába keresi fel ezt a nagyszerű kiállítást, semmit sem fog belőle
élvezni. Betűkből és képrészletekből álló montázsokat fog látni,
melyek ugyanúgy hidegen hagyják, mint a szépírás művészete.
Nem véletlen, hogy a támogató nevéhez egy olyannyira közismert
grafikus megjelenítő program tartozik. A számítógép világában vált
sokak számára hozzáférhetővé a művészet ezen ága, és, ha nem is
hasonló színvonalon produkálnak a felhasználók esztétikai értéket,
mégiscsak "kiszabadult" a kevés számú, nagy kézügyességű egyén
"fogságából" a betűvel alkotás művészete.
A tárlat nyilvánvalóvá teheti minden látogatója előtt, hogy
tartalom és forma, mondanivaló és betűtípus szorosan együvé tartoznak,
nem különválaszthatók. Érdekes symbiozis ez, a tartalom és a
megjelenés egymásnak "megfeleltetése". Igazi művészet, a maga
avantgard-jával, konzervatív és előremutató, sőt a semmibe mutató
irányzataival, melyből ez a kiállítás zavarba ejtő bőségben válogat.
Minden korosztály megtalálhatja benne a sajátját: azok is, akik
még a nagy gazdasági válság idején reklám- és cégtáblafestésből tudtak
megélni kézügyességük révén, és azok is, akik a személyi
számítógépeket nem önhülyítésre tartják lakásukban. A tudósító
látogatása idejére még egyetlen iskolai osztály nem nézte meg a
tárlatot. Hogyan fog eljutni ez az érték azokhoz, akiknek még mindig,
félezred év elteltével is mindegy, hogy létezik-e nyomtatott betű,
milyen ez a betű és mennyire cseng össze a szöveg tartalmával ?
Megnézték-e ezt a kiállítást a mai "reklám-szörmedvények"
"alkotói", hogy heti sokezer példányban alakítani tudják a kultúrát és
nem rombolni? Mit szólna Gutenberg, amikor meglátná ezeket az
alkotásokat, a szellemet, amit ő szabadított ki a palackból?
Szöveg és kép (Pluzsik Tamás gépével) - DI -
1999. november 27., szombat 00:00
|
