CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. december 29., vasárnap, Tamás, Tamara napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Egy festőcsalád Antwerpenből

Bruegel-kiállítás Bécsben




Id. Pieter Bruegel képeinek mintegy harmada a bécsi Kunsthistorisches Museumban van, és - érthető módon - a képtár legfőbb és legvonzóbb látványosságai közé tartoznak.
Az állandó gyűjteményt 1998. április 14-ig kibővítették, így két generáció - id. Pieter Bruegel és fiai, Jan és Pieter Bruegel - művei adnak átfogó képet a 16-17. századi németalföldi festészetről. A kiállítás érdekessége, hogy az ismert, eredeti művek mellett (pl. Parasztlakodalom , Madártolvaj, Paraszttánc, Téli vadászat, Bábel tornya ) láthatók a kortárs festők ezekről készített másolatai is.
Az eseményt akár miniatűr világtalálkozónak is nevezhetnénk. Képviselteti magát jónéhány náció - olasz, japán, francia, német, magyar látogatók; felesleges mind felsorolni -, jópár életszemlélet, no meg ebből kifolyólag irdatlan tömeg... Mindenki jön-megy, értelmez vagy bambul. Van, aki könnyed sétagalopp közben elégedetten konstatálja, hogy megint látott egy újabb kiállítást. Elnézegeti a kicsit talán ügyetlenül megfestett életjeleneteket, az esetlen, szépségesen rút világot, ahol még hiányoznak a mai tabuk, és ahol a bakkecskeként ugráló, ránctól, szesztől torzult arcú, odvas fogai közül kivigyorgó vénség játszva megfér az apró, de annál tökéletesebben megfestett természeti részletekkel.
Van olyan is, aki csodálja, és emellett érteni is szeretné a látottakat, de a mondanivaló körül gyakran nagy a homály. Sötét középkor?! Meglehet, de csak nekünk, utókornak, mert elvesztettük mindazt a tudást, ami csak világosságot gyújthatna a fejünkben. Pedig ezek a képek mesélnének annyit, ami csak egy nagylexikonba férne bele.
Ez a néhány négyzetméter vászon és pár marék festék a kultúrtörténet kincsesbányája. Mint a borostyán a beágyazott bogarat, ezek a képek teljes hűséggel megőrizték az egykori öltözködési stílust, a viselkedési formákat az őket kiváltó élethelyzetekkel egy ütt. A sok figura, csendéletrészlet mind egy-egy szimbólum, jelkép, amiben fehéren-feketén ott áll annak az egykori társadalomnak a hierarchiája, erkölcsi alapértékei, vallásközpontúsága. Mindez az ábrázolás puszta tárgyilagosságán túl, a kor embere számára mélyebb jelentéstartalommal bírt: íratlan törvényeket fogalmazott meg számára. Csakhogy az éremnek két oldala van. Nem elég valamit megjeleníteni, annak érthetővé is kell válnia: a számukra egyértelmű dolgok megértése korunkban már komolyabb utánajárást igényel.
Ezen szimbólumrendszerek használata köti össze a három különálló festőegyéniség munkásságát. Érdekes megfigyelni az idősebb Bruegel műhelyéből kikerült testvérpár eltérő művészi fejlődését, ami főleg az azonos témájú képeknél szembetűnő. Ennek kihangsúlyo zására a kiállítás szervezői egymás mellett szerepeltetik az említett képpárokat, így mindenki maga fedezheti fel a stílus- és kvalitásbeli különbségeket.
Akinek mindez felkeltette az érdeklődését - bár csak pár nap van hátra a kiállításból -, még Húsvét utánig lehetősége van a tárlat megtekintésére.
Go-Ga



1998. április 09., csütörtök 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület