- Természetesen van előzménye annak, hogy színészek igazgatják a színházat. Nem én vagyok az első, aki ilyesmire "vetemedem". Végülis mindenki, akár arra gondolt, hogy színházat vezessen, vagy azt gondolta ki, hogy akár üzleti céllal is egy színházi group élére álljon előtte megpróbálta azt, hogy milyen is azt a gyakorlatban "csinálni". Előzmények nélkül kevesen merték. Van persze, majdnem folyamatosan a magyar színháztörténetben. Az igazán nagy színház vezető egyéniségek rendezők voltak, színészek, aztán megint rendezők és ha ma körülnézek, megint sok olyan kolléga van, aki színészként vette a vezetői gyeplőt a kezébe.Major Tamás, vagy a jelenlegiek közül Bodrogi Gyuszi, Verebes Pista, Tatabányán is egy kolléga...

• Korábban azért erre kevesebb példa akadt.

- Igen, igen. Régen inkább az volt a jellemző, hogy egy vezető rendező köré csoportosultak a színészek, aminek természetesen ugyancsak megvolt az előnye... Mostanában, úgy látszik, a színészek is éreznek magukban annyi bátorságot, hogy belefogjanak és én ezt nem tartom bajnak, hiszen azok a kollégák, akik jónéhány évet eltöltöttek a színpadon, jókora tapasztalatra tettek szert és gondolom, hogy ez a tapasztalat kamatoztatható. A mi színházunk egyenes példája ennek.Talán Valló Pétert , Szőke Pétert és Berényi Gábort kivéve, mindenkinek, aki itt szokott rendezni, Székhelyi József és Szombathy Gyula kollégám, vagy Puskás Tamás, aki a Karamazov testvéreket rendezte, és hát jómagamnak is, van színészi diplomája is.

A vezető színész fogalma nemcsak ezt takarja. Mint színész valóban az élvonalba tartozik és húzóerőként, kohéziós erőként működik a társulatban. Természetesen esetemben a fogalom mindkét dolgot magába foglalja.

• És ez itt fokozott anyagi felelősségel is jár.

Hát ez abszolút igaz. Ez is a nehéz, hogy az embernek nemcsak morálisan, de anyagilag is felelősséget kell vállalnia. Ráadásul ez egy olyan konstrukció, amiben egyszemélyes felelős vagyok.Jól meg kell válogatni a munkatársakat, hiszen azért ne gondolja senki sem, hogy én mindenhez értek! Ilyent nem is mondtam soha. Gazdasági, tervezési ügyekben nyilván kellenek olyan munkatársak, akikre bizton ráhagyhatom a rész-felelősségeket.

• Hogyan változott Magyarország és Sopron "színháztársadalmi földrajza" a rendszerváltás egy évtizedében?

Nézzük ezt először a színház oldaláról. Amikor engem először megválasztottak színházigazgatóként, akkor az egy érdekes helyzet volt, mert addig tulajdonképpen mindig kinevezték a színházigazgatókat. Pályázat, semmi nem volt, a pártállamban nyilván kellett, hogy valami legyen az ember zsebében a diplomán kívül, lehet, hogy egy tagkönyv. Én voltam annak idején az első olyan igazgató, akit az önkormányzat választott meg, persze aztán én voltam az első olyan is, aki pályázat útján már nem nyertem el az igazgatói kinevezést. Ez tulajdonképpen nem rossz, hogy pályázni lehet és többféle elképzelést ütköztetnek. De éppen emiatt nagy összeütközések talaja is tud lenni egy ilyen pályázat, és ezt inkább megszenvedi a színházi élet mintsemhogy előnyére válna, annak ellenére, hogy szerintem a pályázat jó, pályázni kell és valami értelmes, átfogó tervet kell benyújtani egy ilyen helyzet alkalmával.