CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2019. március 23., szombat, Emöke napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Egészség  

A kannibalizmustól a hamburgerig....
avagy mit tudunk a Creutzfeldt -Jakob betegségről.


Napjainkban újra egyre többet hallani a kerge marha kórról, és a szivacsos agyvelősorvadásról.
A következőkben a betegséget kiváltó okokról, és a betegség hatásairól szólunk.

A betegség kialakulásáért nem vírus, és nem is baktérium a felelős, ún. prion betegségről van szó. A prion specifikus fehérjét jelent, amelynek jellegzetessége, hogy nukleinsavat, vagyis örökítő anyagot nem tartalmaz. (A prionok felfedezéséért 1997-ben Stanley B. Prusiner Nobel díjat kapott), A prionok által okozott betegségek a szervezetben nem váltanak ki ellenanyag termelést, és nincs gyulladásos reakció sem. A prion nem csak fertőzés utján kerülhet a szervezetbe, hanem mutáción átesett gének is kiválthatják ezt a betegséget. Kialakulása ezért lehet örökletes is.

Fontos megjegyezni, hogy a kerge marha kór nem azonos a Creutzfeldt-Jakob betegséggel, bár a tünetek nagyon hasonlóak. Azt mondhatjuk, hogy a Creutzfeldt-Jakob betegség a kerge marha kór emberi megfelelője.(Napjainkban a tudósok megtalálták a Creutzfeldt-Jakob betegség egy újabb változatát, amely a népesség 45 évnél fiatalabb egyedeire is veszélyt jelent.) A Creutzfeldt-Jakob betegséget leginkább lassú szivacsos-agyvelőbántalomnak fordíthatnánk. A név jól tükrözi a betegség lényegét. Az agyban folyamatos és megállíthatatlan az üregképződés. Végül a teljes központi idegrendszert tönkreteszi és halálhoz vezet. Amíg a folyamat tart, furcsán viselkedik a beteg. Az embernél főleg gyors szellemi leépülést és rohamszerű izomgörcsöket tapasztalhatunk. A betegség agyszövet vizsgálattal ill. genetikai teszt révén diagnosztizálható.

Hogyan fertőződtek meg a szarvasmarhák?
A betegség eredetileg csak a birkák között fordult elő. Innen erednek a magyar "úgy viselkedsz, mint a kerge birka", ill. a "Megkergültél?" kifejezéseink is. Sokáig homály fedte, hogy a szarvasmarhák, hogy kapták meg a fertőzést. A vitát végül is az angliai tehenek döntötték el: ezeket az állatokat az ember kényszeríttette "ipari kannibalizmusra" - agyonsterilizált tápkeveréket etettek velük. A tápszer elhullott társaik testfehérjéit tartalmazta, amiben a fertőtlenítés után valóban nem maradt életképes virális vagy bakteriális kórokozó. De ott maradt egy hibás szerkezetű fehérje, amely a tápot fogyasztó állatra végzetes hatású volt. Hasonló úton a fertőzés már az angliai macskákhoz is eljutott.

És hogyan fertőződhetnek az emberek?
Erre a kérdésre pillanatnyilag nincs megnyugtató válasz. Annyit sikerült kideríteni, hogy szaruhártya átültetés és idegsebészeti műtétek után megnő a fertőzés valószínűsége, ill. olyan felnőtteken alakult ki, akik gyermekkorukban cadaver hypophysisből előállított növekedési hormonkezelést kaptak. Magyarul, akibe fertőzött emberi agyszövetet ültettek át, vagy fertőzött állati agyvelőt fogyasztott, nagy a valószínűsége hogy fertőződik a kórral. Ennek egyik példája egy rokon betegség a Kuru. Ez a betegség csak az Új-Guinea felvidékein élő Fore bennszülötteknél fordult elő. Ott is főleg nők és gyerekek körében. Oka a rituális szokásként élő kannibalizmus. A legyőzöttek elfogyasztásakor, azok agyát a nők és a gyerekek kapták. Amióta megszűnt a kannibalizmus, nincs Kuru sem. Mind a mai napig a prion betegségek emberekben halálosak. A tudósok reménykednek abban, hogy előbb fognak a betegség hatásos gyógyszerére rátalálni, mintsem, hogy az válna járvány szerűvé.

Addig pedig ránk van bízva, hogy mit kérünk Józsitól, a hentestől...


- Nagy Árpád -



2000. december 01., péntek 15:11


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület