Beszélgetés dr. Gimesi Szabolcs polgármesterrel

Vannak városok, amelyeket a szellem térképén csupa  nagybetűvel jelölnek.  Sopron ilyen. Sopronnak  rangja van.  Bármilyen idők is jöttek, ezt a rangot nem vehették el a helytől. Sopron neve egy  decemberi népszavazástól  ugyancsak fényt kap. A múlt, a történelem a városlakókkal él, és ami benne valóban érdemes volt a jövőre, formálja őket, része az életüknek. Tavaly az Úr születésének kétezredik, valamint a kereszténység felvételével egyidős magyar államiság ezredik esztendeje köszöntött ránk. Valóban kivételes időszakát éltük a ritka évfordulók egymásutániságának és csodálatos egybeesésének. A század- és ezredvégen az „idők jeleit” kutattuk, kultúráról, hűségről, a nemes múlt megbecsüléséről, a hogyan továbbról beszélgettünk dr. Gimesi Szabolcs polgármesterrel.
– Most, amikor az emberiség egy újabb kerek egységet, egy évezredet zár le, globálisan, lokálisan és egyéni szempontból is különleges súlyt kap a kultúra, mint a szellemi értékeket átmentő tevékenység. Elődeink persze nem tudhatták, hogy ennek a kultúrának olyan ereje lesz, hogy ezer éven át fennmarad.  Azt sem sejthette senki, hogy ebben a városban a polgári gondolkodásnak és kultúrának olyan erős, szerves együttélése alakul ki az évszázadok során, amely művészeket ihlet meg és köt a helyhez. A szellem embereinek közérzete mindig is visszahatott a polgárok közérzetére, és a nevezetes közgondolkodás  lényegét  éppen a kulturált életfelfogás meg a városhoz való ragaszkodás jelenti napjainkban is, amikor uniós csatlakozásunk nincsen olyan távol. Sopron az új évezred elején szeretné megérni, hogy ez bekövetkezzen. Ebben az  esetben  a városnak esélye van  visszanyerni  a  térség településhálózatában azt a szerepét, amelyet 1921 előtt betöltött – főleg kulturális és gazdasági értelemben.  Az a decemberi  népszavazás fontos üzenet hordozója: felelősséget érezni egymásért, a városért, sorsunkért.  A döntés a helyhez, a magyar nemzethez való kötődést erősítette meg. A város  polgársága az elmúlt évszázadokban többször bizonyította a magyarság iránti  elkötelezettséget, bár ezt Bécs árnyékában  nem lehetett tüntetően tenni. December tizennegyedike a mai soproniaknak a hagyományokat, a vállalható  múltat jelenti – azt a  szellemet, sajátos kultúrát, amit az itt élők hordoznak –, amely továbbra  is meghatározza gondolkodásukat. A magyarságtudat a határok nélküli Európában különös fontossággal bír majd. Úgy gondolom, hogy mi,  magyarok az eddig megszokottól eltérő, sajátos  kultúrvilággal léphetünk a közösségbe, ez pedig minden európait gyarapíthat.
– Mit kell tenni az utódoknak, hogy méltók legyenek az elődökhöz?
– Az elődök példájára és a település érdekeire figyelve kell élni és dolgozni. Élnünk és dolgoznunk. Ez persze nem azt jelenti, hogy nosztalgia kerítsen bárkit is a hatalmába. Nem szabad csak hátra nézni!  Tudnunk kell előre tekinteni, akár a lábunk elé pillantva, akár a nagyobb távlatokat kutatva.  Egyre világosabban  látható,  tisztán érzékelhető, hogy a történelmi súlyú időszak, amelyet átélünk, mindenkitől megköveteli a felelősségérzetet a szabadsággal, a lehetőségekkel való élés tekintetében. A  történelmi múlt, a hagyományok ugyancsak sok mindent követelnek tőlünk, de az itt élők érdeke és igénye is.  Civitas fidelissima: a leghűségesebb város. Fordíthatnánk emígy: a leghűségesebb polgárok közössége. Legyünk tehát hűségesek a helyhez, a nemzethez, de az általános emberi értékek, a felelősségtudat, az egymás megbecsülése, az igazság keresése és a tenni akarás iránt is.
– Ismert a város meghatározó szellemi kisugárzása, amely az uniós csatlakozással még jobban hangsúlyt kap. Hogyan érhető el, hogy kulturális és idegenforgalmi szempontból Sopron – természetesen Burgenland egy részét is beleértve – a Pannon régió központja legyen?
– Mind kulturális, mint pedig idegenforgalmi tekintetben Sopron ragyogó adottságokkal rendelkezik. Nincs más feladat, mint ezeket az adottságokat gondozni, fejleszteni. Akkor működni fog a dolog. A célok sokfélék, de mind a nagy ügyet, a város jövőjét szolgálják. Lehet szövetkezni a természeti értékek, a  műemlékek óvására, meg arra, hogy az idegenforgalom révén  még közelebb kerüljön a város a világhoz, még vonzóbb  és lakhatóbb legyen. Az arculat kialakítása elkezdődött, a központi gondolat természetesen az, hogy egy végiggondolt és következetesen megjelenő vizuális képe legyen Sopronnak. Ehhez kapcsolhatók azután a különféle rendezvények, konferenciák, kiállítások, színházi bemutatók, hangversenyek, hagyományos fesztiválok, amelyek nyilvánvalóan szintén alakítják a város arculatát, ugyanúgy, mint például a cégek, a vállalkozók irodái, portáljai. A kultúra vonzza az idegenforgalmat, együtt jár a gazdasági fellendüléssel.
– A  lakosság egy része az osztrák bevásárló turizmusból, arra építve él.
– Harminc százalékkal csökkent a bevásárló turizmus, visszaesett a szomszédok vásárlási kedve a kereskedelmi és a szolgáltatási árak közti különbségek csökkenése miatt. Szeretnénk a minőségi turizmust erősíteni, igaz, ebben Kismartonnal és Bécsújhellyel kell konkurálnunk.  A  soproni kereskedőknek, illetve szolgáltatóknak  fel kell vállalniuk a kihívásokat. Tudomásul kell venni, már nem lehet bármit, bármi áron eladni és ez a tendencia csak erősödik. Elsősorban a belvárosban kell megtalálni az itteni boltok vonzó profilját, árukínálatát, stílusát. Ezzel  tudják továbbra is vonzóvá  tenni ezt a részt.
– Sopron az ország legdrágább városainak egyike. Az idősek, az egyedülállók, vagy a nagycsaládosok nem, vagy csak nehezen tudnak megélni. Hogyan segít az önkormányzat?
– Az önkormányzat pénzügyi lehetőségeinek függvényében növeli a rászorultak támogatására szolgáló összegeket. Ez jelenleg 200 és 300 millió forint között van.
– Az új évezredben mire futja a költségvetésből? Lehet, hogy további hiteleket kell felvenni?
– A költségvetés – ellentétben azzal, amit sokan hisznek – majdnem teljesen független a Globex-ügytől. Mindenekelőtt a struktúráján kell változtatnunk, hiszen intézményeink működésének fenntartása az összeg hetven százalékát emészti fel, rengeteg a dolgunk, sokszor hiányzik a pénz, százmilliókat kellene áldozni oktatási intézményeinkre, a kórházra, a műemléki védettségű épületek – négyszáz ilyen van a városban – felújítására és karbantartására…
– Melyek a jelentősebb beruházások?
– Az önkormányzat  odaállt a  jövő szempontjából fontos programok mögé, befejeződnek az ipari parkban a munkák, ezzel a város kellő reklámot kaphat a gazdasági életben; nagy reményeket fűzünk ehhez a beruházáshoz; elkezdődik a Magyar Művelődés Háza felújítása, átalakítása – az intézmény konferenciaközpont lesz; Sopron évente átlagosan száznyolcvan konferenciának ad otthont –, szeretnénk továbbá, ha a Széchenyi Istvánról elnevezett könyvtárunk méltó helyre kerülne, készülünk a szennyvíztisztító teljes rekonstrukciójára, sürgetjük a települést elkerülő autóút építését. Ezek a munkák, tervek  nemcsak az uniós csatlakozásra való tekintettel igénylik a cselekvést, de lépnünk kell annak érdekében is – az új idők ezt követelik –, hogy versenyképesek lehessünk más városokkal. Az 1921-es népszavazás üzenete nyolcvan esztendeje velünk van, velünk marad. Az ősök döntése megtartó erő, sugárzás, nemcsak a hazafias büszkeség fellobbanásában van jelen, hanem mindennapjainkban, az új idők jeleiben is.

Török Magda