A Soproni Bor Útja:
A rendszerváltást követő nemzeti borprogramok kihívásaira, lehetőségeire későn, de nem elkésve reagált a Soproni borvidék. Az EU kisvállalkozói programja, valamint a Phare CBC program engedte meg a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak (KVA), hogy a Soproni Borvidék fejlesztését kiemelt programként kezelje.
A Soproni Bor Útja közösségi bor és gasztronómiai marketingprogram elindítói 1997-ben Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Magyar Szőlő és Borvárosok Egyesületének alapító tagja, a Fertőrákosi Önkormányzat, a gazdasági kamarák, a hegyközségek, a Soproni Gasztronómiai Társaság és 18 termelő gazda volt. Együttes tevékenységüket a KVA Soproni Irodája koordinálta.
1998-tól a programokat a Phare CBC valamint az FVM AMC Kht. és a Nyugat-Magyarországi Egyetem is támogatja.
A program célja a Soproni borvidék fejlesztése, a minőségorientált borturizmus és vendéglátás alapjainak lerakásával európai hírűvé tétele.
A térség rendelkezik a Fertő-parti borút létrehozásához szükséges adottságokkal. Egyetlen hátráltató tényező a vidék termelőinek más viszonyulása a programhoz, mint ez más hasonló esetekben megszokott. Fő oka, hogy a bortermelést kiegészítő tevékenységként folytatják. Ennek megváltoztatására égető szükség van, mivel az EU szükségesé teszi a minőség garantálását.
Eddig 30 gazda jelezte részvételi szándékát, a valóságban 1998 végére 24 termelő mikro- és kisvállalkozás kapcsolódott be a programba. A jelenlegi létszám 20 körül van, a konkrét keret a program keretében ez év végén, vagy jövő év elején megjelenő kiadvány összeállítása során derül ki.
Legfontosabb eszköz a program kezében az oktatás. A célkitűzések között a résztvevők számának emelése mellett mindinkább a jelenlegi tagok vendégfogadási képességének, termelési minőségének javítása kap hangsúlyt.
Azon trend jegyében, hogy a borászat és borkultúra nem minden elemének szükséges a pincében történnie, a program kiterjed a melegkonyhával rendelkező vendéglátó-ipari egységekre, szállodákra és panziókra is. Támogatják továbbá a résztvevő gazdák kóstolóhelyiség-létesítési elképzeléseit, hogy a borkóstolás kulturált, semleges klímájú, természetes világítással rendelkező helyiségekben történhessen, amely esetleg a termelő gazdasági egység, illetve a termőhely történetét bemutató kismúzeum berendezését, valamint rendezvények tartását tenné lehetővé.
A fejlesztés megvalósítására a Soproni Bor Útja közösségi agrármarketing program kezében lévő eszközök többek között: kiadványkészítés, internetes honlapok, információforrások létrehozása, bemutatkozás a Magyar Borok Házában, szakmai fórumok, tanfolyamok, versenyek, tanulmányutak és a Soproni Szüreti Napok, amelyet a Soproni Önkormányzat évente 1 millió forinttal támogat, a Soproni Bor Ünnepének megrendezése.
Ezzel párhuzamosan az FVM AMC Kht. támogatásával a nyugat-dunántúli régióban, bormarketing témájában felnőtt oktatási program vette kezdetét.
Az elmúlt három év tapasztalatai alapján elmondható, hogy a soproni régióban lehetőség van és akarat alakult ki a szőlőtőkék mellett a szőlészeti és borászati szellemi tőkék ápolására.
A 2000. év eredménye, hogy az agrármarketing program részeként egyes részfeladatok megvalósításának érdekében több civilszervezet is megalakult. A Soproni Borút Egyesület, valamint a Soproni Borbarátnők klubja.
Nemrégiben megvalósult a Soproni Bor és Gasztronómia Házának megnyitása.
A program által megvalósításra javasolt projektek, fejlesztési lépések:

• A Nyugat-Magyarországi Egyetem szellemi potenciálját kihasználva, a Vezetés-Szervezés Intézet, a Marketing Tanszék és a soproni Lippai János Mezőgazdasági Szakközépiskola közreműködésével regionális szőlészeti-borászati innovációs és marketing központ kialakítása,
• Közösségi feldolgozó üzem, valamint palackozó kialakítása, megfelelő európai szintű laboratóriumi háttérrel,
• A nemzetközi és a magyarországi minta alapján a Soproni borvidék önkormányzatainak összefogása, szövetsége, a későbbiekben a nyugat-dunántúli borvidékek törvénybe foglalt településeinek szövetsége,
• Képzési programok borkultúra és bormarketing témájában a felsőoktatásban tanuló hallgatók részére.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Közhasznú Társaság (AMC):
Magyarország – a nyugat-európai mintát alapul véve – a kelet-európai országok közül elsőként és egyedül alakította ki 1996-ban, német szakmai és anyagi támogatással, a közösségi agrármarketing szervezetet, amely jelenleg 55 fővel, lineáris struktúrában működik. Az 1998-ban létrehozott marketingfőosztály keretein belül működnek a hagyományosan meglévő funkcionális nemzetközi és belföldi marketingosztályok. Létrejött a módszertani osztály, az EU-integrációs osztály és a védjegy iroda.
A hazai piac és a hazai áruk védelme minden kormánynak elengedhetetlenül fontos feladata. Így gondolta ezt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is, amikor 1998-ban létrehozta a Kiváló Magyar Élelmiszer tanúsító védjegyet.
A Kiváló Magyar Élelmiszer tanúsító védjegy olyan terméken szerepe, amelyet Magyarországon állítanak elő, élelmiszervizsgáló laboratóriumok rendszeresen ellenőriznek és minőségük kiemelkedő.
A Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy Magyarország első és egyetlen kiváló minőségű élelmiszert tanúsító védjegye.
A védjegyes termékeknek szigorú feltételrendszernek kell megfelelniük, amelyet a nyugat-európai standard előírásokhoz és szabványokhoz igazítottak.
A Kiváló Magyar Élelmiszer tanúsító védjegy célja a termékek magyar eredetének beazonosítása a piacon, kiváló minőségi termékek kiemelése az átlagos minőségű élelmiszerek köréből. Feladata a kedvező országimázs kialakítása, a hazai termelők védelme, a fogyasztói tájékoztatás és érdekvédelem alátámasztása, a közvetett minőségfejlesztés és az általános fogyasztási kultúra színvonalának emelése.
A szervezettel együttműködnek a kereskedelem-fejlesztésben érdekelt minisztériumok és intézmények, a Terméktanácsok, a Kamarák, a szakmai szövetségek, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és külföldi társszervezetek.
A társaság feladatai:

• A közösségi marketing eszközeinek alkalmazásával a magyar agrártermékek kül- és belpiaci értékesítésének támogatása,
• A magyar élelmiszer-gazdaságban a modern kereskedelem terjesztése, a marketing-szemlélet megerősítése,
• Az ország agrárkínálatának formálása,
• A magyar áruk exportképességének növelése, az országimázs folyamatos javítása,
• A termelők, kiemelten a kis- és közepes vállalkozások, valamint a feldolgozók és a forgalmazók piaci munkájának segítése, versenyképességük növelése,
• A térségfejlesztési, regionális marketingprogramok támogatása
• Az állami támogatások hatékonyabb felhasználásának elősegítése.

Az Agrármarketing Centrum KHT 1999 közepe óta működik a Nyugat-Magyarországi Régióban. Fennhatósága alá Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék tartoznak. Ez a térség rendkívül sokszínű mind földrajzilag, mind gazdaságilag, ezért az agrármarketing stratégia kialakításakor rengeteg tényezőt figyelembe kellett venni.
Tevékenysége kiterjed az élelmiszer-gazdaság szereplői számára nyújtott piackutatási, kiadvány, prospektus és filmkészítési, termék-specifikus, kiállítási szereplési lehetőségbiztosítási, szakmai konferencia-szervezési, üzletember-találkozószervezési, értékesítés-ösztönző akciók, kóstolók, magyar hetek szervezését takaró, oktatási, védjegyezési, adatbázis szolgáltatásokra is.
Elmondható, hogy az új évezred kezdetén a központilag rendelkezésre bocsátott keret az Agrármarketing Centrum működéséhez dinamikusan növekszik. Jelenleg az éves büdzsé 3,2 Mrd Ft, amelyből 25 millió Ft kerül felhasználásra a Nyugat-Dunántúlon.
Az AMC a központi programok, mint például belföldi és külföldi kiállítások szervezése és az eladásösztönzés eszközeinek kidolgozása, megvalósítás segélyezése mellett ágazati programokat is megvalósít, melyek évről-évre új központi téma köré épülnek fel. Ezek nagyságrendje és kiterjedése az adott év agrártámogatási rendszerétől függ.
A régióban a mezőgazdasági tevékenység fő ágazatai a szarvasmarha tenyésztés, a gyümölcstermesztés, melyben kiemelt helyet kap a Zala megyei intenzív almatermesztés, valamint a bogyós gyümölcstermesztés, első helyen a szőlővel. A fenti ágazatok közös vonása, hogy rendkívül magas a munkaigényük, a kapacitások viszont végesek, így a meglévő piacok keresleti jellegűek.
Külön említeném a dísznövénytermesztést mint stratégiai ágazatot, amely tevékenység 25%-a Nyugat-Dunántúlon folyik, az AMC gyámsága alatt.
A jövőben várhatóan a dísznövénytermesztés volumene tovább növekszik, mivel felvevőpiaca dinamikusan növekszik.
Az AMC működéséből származó újdonság az agro-turizmusnak központi stratégiai ágazatként történő kezelése, amelynek helyszínei lehetnek az Őrség, a Göcsej és a Szigetköz mesébe illő alvófalvai. Az agroturizmus tekintetében Nyugat-Dunántúl első helyen áll az országban.
Az AMC működése négy borvidéket segít: a Pannonhalmit, a Sopronit, a Somlóinak egy részét és a Balatonmellékit.
A szervezet ez évben már több borral kapcsolatos programot is megvalósított. Az idén ezen a területen programjaik vezérmotívuma az oktatás és az ismeretterjesztés volt.
A három megyében bormarketing tréningek kerültek megrendezésre, több alkalommal mutatkozott be az AMC különböző rendezvények kapcsán, mint például borút-ismertetők alkalmával. Mindezen rendezvényeket rendkívül sikeresnek értékelték, visszhangjuk kedvező volt.
Remélhetőleg folytatókra találnak, illetve növelik az ezeken résztvevő gazdák piacorientált vállalkozókedvét.
A közeljövőben, 2000. decemberében kerül megrendezésre Sopronban az Első Magyarországi Bormarketing Konferencia, amely - mint ezt elnevezése is mutatja - ezideig egyedülálló a magyar borkultúra történetében. Eddig még nem volt példa ilyen magas szinten szervezett, neves előadógárdával lebonyolított rendezvényre a borászat és a marketing kooperációját felölelő tárgykörben.
Az AMC partnerszervezete a bor területén a Soproni Borvidék Hegyközségi Tanács. Velük karöltve szeretne az Agrármarketing Centrum a 2001-es esztendőben egy Borászati Szakvásárt rendezni Sopronban, amely a borászati ágnak önálló megjelenési lehetőséget biztosítana. Ennek keretében a gazdák nem valamely nagy élelmiszeripari vásár során, egy szegmensként állíthatnak ki, hanem önállóan, teljes repertoárjukat felvonultatva. A vásár nemcsak a palackozott árukat mutatná be a vásárlóközönségnek, hanem azok elkészültének minden fázisát, a szürettől az asztaldíszítésig. A vásár marketingszempontból hatalmas lehetőségtárat jelent az eszközök alkalmazására, mivel kapcsolódó eseményként borversenyt, ismeretterjesztő, képző tréninget lehet szervezni, amely a vásárt sokkal érdekesebbé, mozgalmasabbá teszi mind a kiállítók, mind a szemlélők számára.
A jövő évben az Agrármarketing Centrum a kihasználatlan erőforrások felkutatására kívánja fektetni a hangsúlyt, és a szabad kapacitással és erővel rendelkező támogatókat kívánja összehozni a segítségre szoruló, illetve fejleszteni kívánó termelőkkel.
Az ilyen jellegű tevékenységhez a legmegfelelőbb fórum az AMC által meghonosított üzletember-találkozó, amelynek során a felek egymásra találnak.
Kiemelt cél még a régióban működő gazdasági ágazatok összefűződéseinek erősítése, összevont, közös rendezvények megszervezésével, mint például sajt- és borverseny.
A Soproni borvidéket érintő tervek között szerepel a Sopron-környéki gazdák bevonása országos programokba, amelyeken eddig nem igazán aktívan vettek részt, melynek egyértelmű oka a város és agglomerációjának nagyfokú Ausztria-orientációja.
Az AMC már korábban is nyújtott kiállítási lehetőséget a helybéli gazdáknak oly módon, hogy standokat, pavilonokat bérelt, ahol többen is kiállíthattak az AMC közösségi displayén. Ez nagy könnyítést jelent a termelőknek, mivel mind bel-, mind külföldön megismertethetik termékeiket úgy, hogy a kiállítás költségvonzatainak nagy részét az AMC állja.
Megállapítható, hogy a bor a közvélemény reakciói alapján favorit termék, köznyelvi kifejezéssel élve rendkívül felkapott. A bor értékesítésében, megjelenítésében sokkal egyszerűbb látványos eredményt felmutatni, mint más élelmiszeripari termékek esetében. A bor a média megjelenések tekintetében előkelő helyen áll és nagy presztízsű termék. Sajtóösszesítés alapján elmondható, hogy a borhirdetési felületek rendkívül nagy részarányt képviselnek, valamint a sajtótermékek nívójának emelkedésével egyre gyakoribbak a minőségi borhirdetések.

Közösségi Marketing:
Az élelmiszer-gazdaságban nem képes a marketingtevékenységet egy-egy vállalat ellátni, erre a feladatra társulniuk kell, vagy horizontális integrációt kell létrehozniuk. A közösségi marketing az állami és vállalati tevékenységek között helyezkedik el, ebből a felismerésből kiindulva vezették be a mezomarketing fogalmát, ami az agrármarketing sajátossága.
A közösségi marketing céljai az alábbiakban jelölhetők meg:

• A ténylegesen meglévő pozitív vonások, a magyar jelleg hangsúlyozása, hogy ismét visszaállíthassuk élelmiszereink presztízsét itthon és külföldön. A magyar élelmiszerek kedvező megítélése a fogyasztók, forgalmazók és továbbfeldolgozók körében.
• A termelők, kereskedők, exportőrök szakmai felkészítése,
• A kereskedelem-technikai ismeretek fejlesztése, marketingismeretek oktatása,
• Az EU-integráció érdekében szükséges programok végrehajtása.