Sopron környezetvédelmi lapjáról

Szóljunk csak az új évszázad elején megbecsüléssel a Borostyánról, az értékek bemutatásáról és megmentéséről. Mert szerencsére a kultúra és jelesen, vagy inkább pontosabban, a természet és a kultúra gyökeres meg erőteljes virága mifelénk egy környezetvédelmi lap – soproni és Sopron környéki családok részére –, amellyel dicsekedhetünk, s ahol csak lehet, mi igen élünk ezzel. A Borostyánt a Castanea Környezetvédelmi Egyesület adja ki, a szerkesztőség tagja Hárs Olivér és Szabó Miklós, már várjuk, hogy az előbbi bejöjjön a szerkesztőségbe, hozza az újságot. Ahogy minap is tette. A kétezredik esztendő ötödik számával.
Innen van, hogy a lét forrásáról tudunk meg többet Raoul H. Francé írásából azt például, hogy: „A természet és kultúra az, amit hazának érzünk. Szálakból áll, amelyek körülvesznek, egybefonnak mindent, az embereket, akikkel együtt dolgozunk és élünk, a várost és falut, amelyben lakunk, a levegőt, amelyet magunkba szívunk, a vizet, amelyet megiszunk, a mezőket, erdőket és hegyeket, minden lényt, akikkel együtt kell élnünk, a gondolatokat és tetteket, amelyekkel a magunk gondolatai és tettei összekapcsolódnak…”
Sok mindent lehetne erről mondani, azután a rovatokról, a Zöld piramisról vagy az Iskolakerülőről – most az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskoláról olvashatunk –, valamint arról, gondolkodóba ejtik az írások a lap olvasóit, meg azokat, akik cselekedni is tudnak, és voltak már a lapnak okos, eredményes akciói; a Borostyánban szellemek és lelkek találkoznak.
A név szerint emlegetett szakemberek pedig olyan meggyőződéssel, olyan meggyőzően teszik a dolgukat, hogy le a kalappal előttük.
Sokan voltak tavaly a lapban megszólalók, szellemi útitársaink, lelkünk barátai.
Várjuk a folytatást, Hárs Olivérnek és Szabó Miklósnak pedig minden jót kívánunk, hitet s kitartást!

V. J.