Napjainkban sok szó esik a szolgáltató típusú közigazgatásról, az állampolgároknak jogos igénye, hogy a közhivatalok munkájukat az érintettek érdekében, azok megfelelő tájékoztatásával, felesleges zaklatásukat elkerülve végezzék. Ezt a kívánalmat mindinkább szem előtt tartva a hatóság mégis kerülhet olyan helyzetbe, amikor legjobb szándéka ellenére az ügyfél együttműködésének, jogkövető magatartásának teljes hiánya miatt népszerűtlen, maga számára is nehezen megélhető cselekvésre kényszerül. Ilyen, várhatóan nagy port kavaró intézkedésre a közeljövőben városunkban is sor kerül. A történet a következő:

Építtető 1996. májusában nyújtott be építési engedély iránti kérelmet a kiskorú gyermekei tulajdonában álló Lőverekben lévő ingatlanra családi ház építése iránt. Az engedélyező határozat kézhezvétele után - annak jogerőssé válása előtt - építtető 1996. júniusában szabálytalanul, gyakorlatilag engedély nélkül kezdett hozzá az építéshez.

Erről az építési hatóság a szomszédos ingatlan tulajdonosának bejelentéséből szerzett tudomást 1996. szeptember 12-én, és helyszínelése után 1996. szeptember 25-én határozatban elrendelte a kivitelezés azonnali megszűntetését. Ezek után az engedély jogerőre emelésének nem volt jogi lehetősége, az eljárást fennmaradási eljárásként kellett folytatni.

Az építési hatóság helyszínelési jegyzőkönyvben megállapította, hogy a jogerős építési engedély nélkül végzett kivitelezés oly mértékben eltér a tervdokumentációban foglaltaktól az oldalkert tekintetében, hogy arra ebben a formában fennmaradási engedély nem adható. Ezért a jogszabályoknak megfelelően a kivitelezés leállításával egy időben felhívta az építtetőt, nyilatkozzon arról, hogy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatokat vállalja-e.

Építtető a nyilatkozattétel helyett a Műszaki Iroda leállító és bírságoló határozatai ellenére folytatta az építkezést.

A nyilatkozat hiánya miatt, illetve mivel a szabályossá tétel műszakilag sem tűnt lehetségesnek, az építési hatóság 1996. novemberében az építési engedély határozatot visszavonta, és az építmény lebontását rendelte el. Ekkor az elszánt engedély nélküli építés következtében az épület szerkezetkész állapotban volt.

Az eredeti, azaz az építést megelőző állapot visszaállítására kötelező határozat ellen építtető fellebbezett, és az építkezést tovább folytatta. A Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal az I. fokú határozatot helybenhagyta, majd építtető további jogorvoslati kérelmeit követően a Győri Városi Bíróság, végül a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság is elutasította építtető keresetét. Ezzel az építési hatóság bontási határozata 1998. november 3-án végrehajthatóvá vált. Építtető az egész államigazgatási és bírósági eljárás alatt a kivitelezési munkákat a leállító és az ezt kikényszerítő végrehajtási bírság határozatok ellenére tovább folytatta, ekkorra a lakóház teljesen elkészült.

A végrehajtás érdekében a Műszaki Iroda felszólította építtetőt, hogy a bontási munkákat 60 napon belül kezdje meg. A bontással kapcsolatosan építtetővel 1999. szeptember 6-án egyeztetés történt, ahol építtető kijelentette, hogy az építkezést telekvásárlással szabályossá kívánja tenni, erre 1999. december 31-ig haladékot kért. Egyben jegyzőkönyvbe foglalva kijelentette, hogy amennyiben a szabályossá tételt az általa vállalt határidőig nem tudja teljesíteni, úgy a bontást önként teljesíti.

Telekalakítás helyett az épület kontúrjában, valamint a jogszabályi háttérben történt változásra hivatkozva építtető ezt követően ismét fennmaradási engedély-kérelmet nyújtott be, melyre - a változásokat új tényállásként értékelve, illetve tekintettel arra, hogy az időközben teljesen elkészült nagy értékű házat lakják, - a Műszaki Iroda fennmaradási engedélyt adott 2000. március 28-án.

A határozatot az 1996-os bejelentést tevő, a telekeladásra sem hajló szomszéd megfellebbezte, és azt a Közigazgatási Hivatal érdemi vizsgálat nélkül megsemmisítette, a tényállást nem tekintette megváltozottnak. Ezért az épület bontását 2000. október elején be kellett volna fejezni, melyet építtető el sem kezdett, az épületet lakják.

Időközben építtető további bírósági eljárást kezdeményezett, ennek azonban a végrehajtásra már nincs halasztó hatálya. Az első fokon eljáró szervnek kötelessége az általa hozott határozat végrehajtásáról gondoskodni, ezért az építtető sorozatos jogsértő, a határozatokat semmibe vevő magatartásának eredményeként az építési hatóság - átérezve az értékes, kiskorúak tulajdonában lévő ingatlan megsemmisítésének értelmetlenségét is, - kénytelen a bontást a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetni.
 
 

BK., NZs.