Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy akarjátok, hogy veletek is bánjanak.

Lk 6.27-38 Nektek, akik hallgattok, ezt mondom: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót gyűlölőitekkel. Azokra, akik átkoznak benneteket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért. Ha arcul üt valaki, tartsd neki oda a másik arcodat is. Annak, aki elveszi köntösödet, add oda a ruhádat is. Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és aki elviszi, ami a tied, attól ne kérd vissza. Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy akarjátok, hogy veletek is bánjanak. Mert ha csak azokat szeretitek, akik benneteket is szeretnek, milyen hálát várhattok érte? Hisz a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. Mert ha azokkal tesztek jót, akik veletek is jót tesznek, milyen hálára számíthattok? Hisz így a bűnösök is tesznek jót. Ha csak a visszafizetés reményében adtok kölcsönt, milyen hálát várhattok érte? A bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanazt visszakapják. Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok kölcsön, és semmi viszonzást ne várjatok. Így nagy jutalomban részesültök, a Magasságosnak lesztek a fiai, hisz ő is jó a hálátlanokhoz és a gonoszokhoz. Legyetek hát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas. Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne ítéljetek el senkit, s akkor benneteket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is.”
Sokak kedvenc memoriter-je a fenti evangélium-részből az u.n. aranyszabály mondata. "Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy akarjátok, hogy veletek is bánjanak." A rész nem kevesebbet tartalmaz, mint a tökéletességet. Isteni tulajdonság, és teljes egészében talán isteni privilégium is. "Legyetek, adjatok, ne ítéljetek, bocsássatok, szeressétek": csupa felszólítás, ám van valami közös bennük (a ki nem mondott szentencia: mert eddig nem így tettetek), amit csak egy helyen ejt ki a száján Jézus. Ez mint a közös jellemző a "ne úgy". Ne úgy, mint mások, ne úgy, mint a bűnösök, ne úgy... sorolhatnánk, csak magunknál meg ne álljunk: ne úgy mint eddig! Változtatásra megváltozásra, idegen szóval metanoiára, megtérésre van szükségünk (Isten kegyelméből), hogy úgy tehessünk, ahogyan a példakép. Jézus nem magát állítja a tanítványok elé, a Mennyei Atya - ahogyan a párhuzamos részben olvassuk - kelti fel napját jókra és gonoszokra egyaránt.
Az "Aranyszabály" azonban két részből áll - szemben az azt idézők többségével, akik szeretik az első mondatot kiemelni. A második mondat a következmény: nem ingyen kapjuk az üdvösséget. Ez ellene mond minden világtól való elrugaszkodásnak, minden semleges életforma-keresésnek, minden ön-távoltartásnak. "Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is."
Az aranyívet tartalmazó mondat-szerkezet szellemi felszálló ága a pozitív gondolkodás példája: "talán ismered magad, talán nem ismerted annyira félre, hogy tenmagad állítanád elénk például!" A második, lehajló ív-fél a negatív gondolkodás példája, a félelemből élők felszólítása: "ha az előbbiből nem derült volna ki világosan, hogy milyen legyél, akkor egyszerűen legyél jó az önszereteted miatt, mert rosszat teszel magadnak, ha így viselkedsz, rosszul jársz az elszámoláskor."
Ez a mondat válasz egyben mindazoknak, akik vakmerően bíznak abban (milyen érdekes ellentmondás: az aranyszabály hozójának felsorolt tulajdonságaiban), hogy éppen azért, mert Isten más nem tud lenni, majd mindent elnéznek nekik.
Itt utalok arra, hogy akkor, amikor arról beszélünk, hogy az élet során valamiféle Krisztus-arcúvá kell válnunk, akkor erről szólunk. Mindig is bízunk abban, hogy az emberre pozitív módon lehet hatni, de a kétezer év túl sok negatív példával szolgált, és magunk is tudjuk, hogy ez nem "megy csak úgy, magától". Szükségünk van segítségre is, de a saját belefektetett napi ön-megtagadásunk is kell hozzá. Még akkor is, ha aszkéta módon élünk, mert mások minden rosszban a mi régi életünket, bennünket utánoznak, (régi) önmagunkat látjuk viszont bennük.
- DI -