Ahogyan Velence honlapjáról megtudhatjuk, magát kozmopolita városnak tartja és féltékenyen őrzi azokat a kulturális emlékeket, melyeket kereskedői szereztek (raboltak) nagy keleti utazásaik során. Már nyelvezetében is ápolja azokat a közösségeket, melyeknek tagjai folytatólagosan élnek a városban: görögök, zsidók és örmények. (Az angol még egy kicsit nehezebben megy, de azok magukra vessenek, hogy nem itt, hanem Indiában telepedtek le nem kevésbé hasonlatos céllal!) Az uralkodás különböző fokain álló vezetői bizony vették a fáradságot, hogy már saját idejükben megteremtsék az ünneplés lehetőségét, a Velenvei Karnevált. (Ez bizony sokkal kifinomultabb, leplezettebb és főleg dekadensebb megnyilvánulása volt a "panem et circenses"-nek, mint a római, de minden nem lehet egyforma, másként minek is találnák fel?) Maga a karnevál valóban inspirációként szolgált számos művész és értelmiségi alkotásához, és még ma sem hagyja érintetlenül az odalátogatók fantáziáját. Utazók és utaztatók számára ideális találkahely egyben a város, melynek idegenforgalma ilyentájt éri el csúcspontját. (Menekülnek is a nem kereskedelmi érdekeltségű lakosok a városból.)
A 2001-es fesztivál a tavalyi, Marco Polo-nak, a legnagyobb utazónak "láthatatlan városaival" indított sorozatát folytatja. Az idei karnevál folytatja a gondolatot: ünnepli magát az utazást, az élet és álom sajátos keveredésének atmoszféráját teremtve meg az időtlen, mágikus várossal és annak jelmezeivel. Az előadások, összejövetelek és a címlapon felsorolt programok, melyek a farsang szigorú szabályait ma már tisztelettel betartva január 16-án kezdődve és 27-én éjjel végződve ma is a tudást, az inspirációt és végsősoron a kozmoplita gazdag utazás megteremtését szolgálják a látványcentrikus vándorlás korában.
A belőle és karneváljából kivetített történetmondók képzelt tükrét tartja ma is a város az odalátogatók elé, erre az időre kicsit epicentrummá válva a világban.
Aki a honlapot meglátogatja, a latin művészet típusos példáját láthatja: hogyan kell funkcionálisan felhasználni egy történelmi épületegyüttest a legmodernebb technika jegyében. A honlap, mely egyben szabad magyar fordítása (megjegyzésekkel) és figyelemfelhívó forrás-megjelölése ezen kis írásnak, mindenről tájékoztatót kap egy-két kattintással. URL: (http://www.guestinvenice.com/carnivalofvenice/)
Tájékozódhat arról, hogy aznap mondjuk egy kreatív kiállításra kíváncsi-e, avagy Casanova titkos játékainak előadását kívánja-e megtekinteni, szobát rendelhet különböző csillag- és tízezer líraszámmal, esetleg e-mailen keresztül meghívatja magát egy aznap esti nemesi party-ra (vagy kutyabőr vagy degeszre tömött pénztárca feltétel), s ha szerencséje van a 8 fokos csodavárosban, lencsevégre kaphatja annak nemcsak műemlékeit, de a kosztümöket is.
Sok-sok minden, és nagyjából minden esemény csak pénz kérdése. Most a sok-sok számban mindenképpen többet jelent.
Csak örülhetünk, hogy szűkebb pátriánk iskolásai közül is ott lehetnek ezen az ünnepségen, hiszen egy buszra való diák szurkolta le a látvány reményében az utazás költségeit. Irigylem is őket - akinek ez még nem juthatott még eszébe saját fiatalságában -, meg nem is. Ha elnézem a bágyadt, alkonyati nap fényében elsuhanó árnyakat, bizony kíváncsi lennék arra, vajon ebből mit profitálnak? Magyar Imre professzor annak idején a prokrusztészi ágyról faggatta a szocialista orvostanhallgatók műveltségét, ma Vágó István hiába kérdezi pénzért a humán műveltség hasonló korú kiválogatottjait, hogy mikor játszódik a Parasztbecsület. Hány százalékos "találatot" kapna egy velencei kérdőív diákjaink között? Egyet talán igen, hogy visszatérni mindenképpen érdemes.
- DI -
Ahogyan Velence honlapjáról megtudhatjuk, magát kozmopolita városnak tartja és féltékenyen őrzi azokat a kulturális emlékeket, melyeket kereskedői szereztek (raboltak) nagy keleti utazásaik során. Már nyelvezetében is ápolja azokat a közösségeket, melyeknek tagjai folytatólagosan élnek a városban: görögök, zsidók és örmények. (Az angol még egy kicsit nehezebben megy, de azok magukra vessenek, hogy nem itt, hanem Indiában telepedtek le nem kevésbé hasonlatos céllal!) Az uralkodás különböző fokain álló vezetői bizony vették a fáradságot, hogy már saját idejükben megteremtsék az ünneplés lehetőségét, a Velenvei Karnevált. (Ez bizony sokkal kifinomultabb, leplezettebb és főleg dekadensebb megnyilvánulása volt a "panem et circenses"-nek, mint a római, de minden nem lehet egyforma, másként minek is találnák fel?) Maga a karnevál valóban inspirációként szolgált számos művész és értelmiségi alkotásához, és még ma sem hagyja érintetlenül az odalátogatók fantáziáját. Utazók és utaztatók számára ideális találkahely egyben a város, melynek idegenforgalma ilyentájt éri el csúcspontját. (Menekülnek is a nem kereskedelmi érdekeltségű lakosok a városból.)
A 2001-es fesztivál a tavalyi, Marco Polo-nak, a legnagyobb utazónak "láthatatlan városaival" indított sorozatát folytatja. Az idei karnevál folytatja a gondolatot: ünnepli magát az utazást, az élet és álom sajátos keveredésének atmoszféráját teremtve meg az időtlen, mágikus várossal és annak jelmezeivel. Az előadások, összejövetelek és a címlapon felsorolt programok, melyek a farsang szigorú szabályait ma már tisztelettel betartva január 16-án kezdődve és 27-én éjjel végződve ma is a tudást, az inspirációt és végsősoron a kozmoplita gazdag utazás megteremtését szolgálják a látványcentrikus vándorlás korában.
Tájékozódhat arról, hogy aznap mondjuk egy kreatív kiállításra kíváncsi-e, avagy Casanova titkos játékainak előadását kívánja-e megtekinteni, szobát rendelhet különböző csillag- és tízezer líraszámmal, esetleg e-mailen keresztül meghívatja magát egy aznap esti nemesi party-ra (vagy kutyabőr vagy degeszre tömött pénztárca feltétel), s ha szerencséje van a 8 fokos csodavárosban, lencsevégre kaphatja annak nemcsak műemlékeit, de a kosztümöket is.