CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2020. jĂşlius 11., szombat, Nóra, Lili napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Űrvadász  

A XX. század végének űrállomása

A Mir űrállomás története



A Mir űrállomás a Szovejtunió moduláris felépítésű űrállomása. Az eredetileg három évre szánt űrbázis sokszorosan túllépte tervezett használati idejét. Az utóbbi időben gyakori pénzhiány és elhasználódás okozta üzemzavar miatt üzemeltetői végül a “lehozás mellett” döntöttek.Bár a Szovjetunió 1971 óta működtet elemekből felépülő, lakható űrállomásokat, (Szaljut 1-7 ) természetesen a MIR volt a “csúcsmodell”.

Az alábbiakban nézzük át történetét és felépítését:

1986. február 16-án lőtték fel az első modult, melyet további öt követett.1986 márciusában Kizim és Szolovjov a Szojuz T-15 fedélzetén közelítette meg az űrállomást. Nemsokára utánuk küldték a Progressz-25 teherűrhajót is. A két asztronauta a T-15 fedélzetén átkelt a Mir előtti korszak legnagyobb műholdjára, a Szaljut-7-Kozmosz-1686 komplexre, ahol további kísérleteket végeztek, majd az akkorra már elavult szerkezetből átpakoltak 350 kilónyi műszert ( köztük a még Farkas Bertalan által a Szaljut-6-on használt, magyar gyártmányú Pille dozimétert) a MIR-re. Kizim és Szolovjov július 6-án tért vissza a Földre.

Az indítás óta kisebb megszakításokkal folyamatosan két-három tagú expedíciók váltották egymást. Ez idő alatt több száz tonna műszert és berendezést vittek fel, és több mázsa kutatási eredményt hoztak vissza. Az orbitális pályán keringő központi elemre az eltelt tíz év alatt további modulokat (Kvant-1, Kvant-2, Kristall, Priroda, Spektr, valamint antennákat, kamerákat, robotkart és további napelemeket) pakoltak. E modulok hordozzák a biológiai, orvosi, geofizikai, asztrofizikai és technológiai kísérletekhez szükséges műszereket: miniatűr üvegházakat, keltetőgépeket, mesterséges gravitáció létrehozására szolgáló centrifugákat, távérzékelésre képes szenzorokat és kamerákat, spektrométereket, csak a súlytalanság állapotában előállítható, a mikroelektronika, infravörös- és lézertechnológia számára nélkülözhetetlen kristályokat és öntvényeket előállító berendezéseket.

A Mir fő moduljai
 


Mag modul
Az első modul a 20,4 tonnás központi elem. 1986. február 19-én állította pályára a Bajkonurból fellőtt proton típusú hordozórakéta.


Kvant-1
A Mir törzséhez elsőként kapcsolt modul. Súlya 11 tonna. Ennek feladata a kvazárok, a neutroncsillagok és a galaxisok fizikájának vizsgálata elektromágneses spektrumok és a röntgensugárzás mérésével.
 


Kvant-2
A törzshöz másodikként kapcsolt modul. A19,6 tonnás elem feladata a biológiai kutatás, a Föld vizsgálata az űrből, és a különböző építőanyagoknak, elektronikai berendezéseknek az űrben való viselkedésének vizsgálata. A hossza több, mint 40 láb, és tartalmaz oxigén és víz tárolására való tartályokat, és más, tisztálkodáshoz való berendezéseket.


Kristall
A több mint 100 tonnás modul feladata a különböző anyagok légüres térben való feldolgozásának vizsgálata. Ezenkívül, a Kristall képes a Buran űrrepülőgéphez és a dokkoló egységen keresztül az USA-beli űrrepülőgépekhez való kapcsolódásra. Hossza 39 láb. Tartalék napelemekkel, valamint egyéb berendezésekkel felszerelt.


Spektr
1995 májusában kapcsolódott. A Földhöz közel lévő keringési pályákon a részecskéket vizsgálja. Napelemek is tartozank hozzá.


Priroda (természet)
Az utolsó MIR-hez kapcsolt modul. 1996-ban dokkolt.Feladata a Föld légkörének az ózon-koncentrációjának a vizsgálata. Tartalmaz aktív, passzív és infra-vörös rádiósugárzás-mérőket. Ezenkívül tartalmaz egy optikai radart is.
 



És végül egy kép, amely akár a Star Wars-ban is lehetett volna:
Dokkol a MIR és az STS -76



Lovranits József

Források : spaceflight.nasa.gov, mir.ru,



2001. március 12., hétfő 09:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület