A XX. század végének űrállomása
A Mir űrállomás története
A Mir űrállomás a Szovejtunió moduláris felépítésű űrállomása. Az eredetileg
három évre szánt űrbázis sokszorosan túllépte tervezett használati idejét.
Az utóbbi időben gyakori pénzhiány és elhasználódás okozta üzemzavar miatt
üzemeltetői végül a “lehozás mellett” döntöttek.Bár a Szovjetunió 1971
óta működtet elemekből felépülő, lakható űrállomásokat, (Szaljut 1-7 )
természetesen a MIR volt a “csúcsmodell”.
Az alábbiakban nézzük át történetét és felépítését:
1986. február 16-án lőtték fel az első modult, melyet további öt követett.1986
márciusában Kizim és Szolovjov a Szojuz T-15 fedélzetén közelítette meg
az űrállomást. Nemsokára utánuk küldték a Progressz-25 teherűrhajót is.
A két asztronauta a T-15 fedélzetén átkelt a Mir előtti korszak legnagyobb
műholdjára, a Szaljut-7-Kozmosz-1686 komplexre, ahol további kísérleteket
végeztek, majd az akkorra már elavult szerkezetből átpakoltak 350 kilónyi
műszert ( köztük a még Farkas Bertalan által a Szaljut-6-on használt, magyar
gyártmányú Pille dozimétert) a MIR-re. Kizim és Szolovjov július 6-án tért
vissza a Földre.
Az indítás óta kisebb megszakításokkal folyamatosan két-három tagú expedíciók
váltották egymást. Ez idő alatt több száz tonna műszert és berendezést
vittek fel, és több mázsa kutatási eredményt hoztak vissza. Az orbitális
pályán keringő központi elemre az eltelt tíz év alatt további modulokat
(Kvant-1, Kvant-2, Kristall, Priroda, Spektr, valamint antennákat, kamerákat,
robotkart és további napelemeket) pakoltak. E modulok hordozzák a biológiai,
orvosi, geofizikai, asztrofizikai és technológiai kísérletekhez szükséges
műszereket: miniatűr üvegházakat, keltetőgépeket, mesterséges gravitáció
létrehozására szolgáló centrifugákat, távérzékelésre képes szenzorokat
és kamerákat, spektrométereket, csak a súlytalanság állapotában előállítható,
a mikroelektronika, infravörös- és lézertechnológia számára nélkülözhetetlen
kristályokat és öntvényeket előállító berendezéseket.
A Mir fő moduljai
Mag modul
Az első modul a 20,4 tonnás központi elem. 1986. február 19-én állította
pályára a Bajkonurból fellőtt proton típusú hordozórakéta.
Kvant-1
A Mir törzséhez elsőként kapcsolt modul. Súlya 11 tonna. Ennek feladata
a kvazárok, a neutroncsillagok és a galaxisok fizikájának vizsgálata elektromágneses
spektrumok és a röntgensugárzás mérésével.
Kvant-2
A törzshöz másodikként kapcsolt modul. A19,6 tonnás elem feladata a
biológiai kutatás, a Föld vizsgálata az űrből, és a különböző építőanyagoknak,
elektronikai berendezéseknek az űrben való viselkedésének vizsgálata. A
hossza több, mint 40 láb, és tartalmaz oxigén és víz tárolására való tartályokat,
és más, tisztálkodáshoz való berendezéseket.
Kristall
A több mint 100 tonnás modul feladata a különböző anyagok légüres térben
való feldolgozásának vizsgálata. Ezenkívül, a Kristall képes a Buran űrrepülőgéphez
és a dokkoló egységen keresztül az USA-beli űrrepülőgépekhez való kapcsolódásra.
Hossza 39 láb. Tartalék napelemekkel, valamint egyéb berendezésekkel felszerelt.
Spektr
1995 májusában kapcsolódott. A Földhöz közel lévő keringési pályákon
a részecskéket vizsgálja. Napelemek is tartozank hozzá.
Priroda (természet)
Az utolsó MIR-hez kapcsolt modul. 1996-ban dokkolt.Feladata a Föld
légkörének az ózon-koncentrációjának a vizsgálata. Tartalmaz aktív, passzív
és infra-vörös rádiósugárzás-mérőket. Ezenkívül tartalmaz egy optikai radart
is.
És végül egy kép, amely akár a Star Wars-ban is lehetett volna:
Dokkol a MIR és az STS -76
Lovranits József
Források : spaceflight.nasa.gov, mir.ru,
2001. március 12., hétfő 09:00
|