Soproni Snassz |
A Bükkben és Sopronban...
Tavaszodik
Talán különleges dallamának köszönhető, hogy igen korán megismertem
és megtanultam Áprily Lajos versét. A hatvanas évek végén, marosvásárhelyi
kisiskolásként, csak egyetlen dolog volt a számomra teljesen felfoghatatlan.
Nem értettem, honnan tudhatta Áprily, hogy titkon a Bükkben, hogyan moccan
a lomb a rügyben?
Hogyan jutott a parajdi költő a Bükkbe, pontosabban hogyan kapott útlevelet?
- morfondíroztam minduntalan magamban. Az akkori kiadású tankönyvekből
ugyanis Áprily Lajos életének több "apró, jelentéktelen részlete" kimaradt.
Sokat változott azóta a világ.
Tavaszodik
Tavaszi séta a soproni erdőben.
Illemtana a túrázásnak is van és az erdei sétának is. Magyarázgatom
gyermekeimnek, hogy az erdőben mit lehet és mit nem. A városi zártságból
kiszabadultan a hangjukat alig sikerül "lejjebb venni". Legalább is addig,
amíg egy őzet ki nem riasztanak az ösvény melletti cserjék közül. Megilletődve
nézik, ahogyan távolodik és - lám a példa nevel - tovább egészen halkan
beszélgetve kémlelik az erdőt tovább.
Az Ojtozi Emlékmű mellett járunk, amikor hirtelen három motoros szlalomozik
végig az erdei ösvényen. Teljes gázzal.
- És az erdőben motorozni sem illik - folytatja a fiam az okítást,
mintegy magának.
A példa nevel, de ezúttal nem a motorosokat, akik vasárnap délután zavartalanul
szlalomozhatnak a Lővér szálló mögött. Zavartalanul, mert nem zavarta őket
sem a sétáló öregek, sem a rohangáló kisgyerekek jelenléte.
té
2001. március 11., vasárnap 20:23
|
|
|