CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2017. december 12., kedd, Gabriella napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Űrvadász  

Taurus, Taurus

A Bika csillagképről



A márciusi égről szóló írásunkban már szóltunk néhány szót a téli égbolt egyik legszebb csillagképéről. Sokak kérésére most következzék egy hosszabb írás róla...

A csillagképek története:

Őseink szárnyaló fantáziája rátalált azokra a fényes csillagokból álló, jellegzetes csoportokra, amelyeket bizonyos mitológiai alakokhoz, állatokhoz vagy tárgyakhoz hasonlatosnak találtak. Ez volt a csillagászat történetének az a korszaka, amikor kialakultak a csillagképek. (A csillagképeket alkotó csillagok nincsenek egyforma távolságban a Földtől, csupán tőlünk nézve úgy tűnik, mintha egy helyen lennének.) Számuk és pontos vonalaik évezredeken keresztül változtak, míg végül a Nemzetközi Csillagászati Unió határozata a teljes égboltot 88 csillagképre osztotta. Ettől kezdve a csillagképek nem csupán a fényes csillagok által kirajzolt furcsa alakzatokat jelentik, hanem az égbolt bizonyos, pontosan körülhatárolt területeit.

Taurus - Bika

Ékes csillagaival, köztük a két híres csillaghalmazzal, a Pleiadokkal és Hydokkal az északi égbolt egyik leglátványosabb csillagalakzata. Mivel a Bika közel van az égi egyenlítőhöz, ezért a csillagzat jó része a világ minden tájáról látható. A legfenségesebb látványt a térítőkről és az északi félteke téli égboltján nyújtja.

Világszerte bikának vagy tehének képzelték a csillagképet. Az egyiptomi kultúra a Kr. e. utolsó évszázadoktól Ozirisz bikaalakjával és nővére, Ízisz istennő tehénalakjával kapcsolta össze.
A görög mitológiában két legenda is kapcsolódik a Bikához. Az egyikben a lót a féltékeny Héra tehénné változtatta. A másik sezerint pedig Zeusz szelíd bika alakjában csábította el Europét.
Mithras bikaisten perzsa eredetű napkultusza az egész Római Birodalomban elterjedt. A rómaiak azonban Bacchust, a bor istenét is látták a csillagképben.

Ebben a csillagképben található az M1 jelű köd, a Rák-köd. A legismertebb szupernóva-maradvány és talán az egész égbolt legfigyelemreméltóbb objektuma. Ez a mélyégobjektum a Kr. u. 1054-ben megfigyelt szupernóva-kitörés (a minimum 7-10 naptömegű csillagok élete végén bekövetkező robanás) maradványa. A gigászi robbanás a csillag anyagának legnagyobb részét szanaszét szórta a térbe, amiből egy azóta is táguló gázfelhő keletkezett. Tőlünk 6500 fényév távolságban van, és jelenlegi átmérője 10 fényév. 1844-ben Lord Rosse vette elsőként észre a finom szálas szerkezetet a ködben, amely őt a rák lábaira emlékeztette - innen ered a köd neve.


A Rák-köd

A Pleiadok (Fiastyúk)

A legismertebb csillaghalmaz. Az amatőr csillagászok megfigyeléseinek kedvelt célpontja. Az égre felnézve a legtöbb ember azt hiheti, hogy a Kis-Göncölt találta meg, amikor először megpillantja. Habár a csillagcsoportot a világon mindenütt "hét nővérként" emlegetik, voltaképpen 6-9 csillagát láthatjuk szabad szemmel. A legérdekesebb azonban az, amikor távcsővel (elég egy egyszerű binokulár is) figyeljük meg: több ezer csillagot láthatunk.
A Fiastyúk tőlünk mért távolsága 410 fényév (egy fényév az a távolság, amelyet a fény egy év alatt megtesz). A Fiastyúk egy mozgási halmaz, azaz a halmazhoz tartozó valamennyi csillag a térben egymással párhuzamosan, azonos irányban mozog.
A Pleiadok az ókor óta nagy érdeklődést keltett, és néha önálló csillagként is kezelték. A hinduk a tűzistent látták benne, más kultúrákban madáralakot öltött, a középkori Európában (így Magyarországon is) Fiastyúkként emlegették. Mivel a rómaiak szerint a Bika kapcsolatban állt Bacchusszal, a Pleiadokat sokszor képzelték szőlőfürtnek.
Legtöbbször azonban hét nővérnek látták a csillaghalmazt. A görögök úgy tartották, hogy ők Atlasz és Pleioné lányai, akik szűlőként a nyolcadik és kilencedik csillagként szerepelnek.
A Pleiadokat övező egyik legenda szerint e lányok Artemisz istennű szűz kísérői voltak. Amikor Orion üldözőbe vette őket, az istenek meghallották segélykiáltásukat, és galambként az égre helyezték valamennyit.


A fenséges Fiastyúk

Hyadok

A Bika csillagkép másik híres csillaghalmaza. Ez a feltűnő, háromszög alakú nyílthalmaz alkotja a csillagkép művészi ábrázolásain a Bika fehét. A Hyadok is egy mozgási halmaz. A Hyadok elnevezése a görög hüein szóból származik, melynek jelentése: esni. Ezek a csillagok balszerencsét hoztak a földművesekre és a tengerészekre, mivel a viharos esőzések időszaka egybeesett az égbolton való első feltűnésükkel. (Az ókorban az első megjelenésük és az utolsó eltűnésük időpontja május és november végére estek). Ovidius római költő megemlíti, hogy a nővérek keservesen siratták fivérüket, miközben könnyeik záporesőként hullottak a földre.
 

Bacsi

Felhasznált irodalom:
Geoffrey Cornelius: Csillagképek kézikönyv (Magyar Könyvklub, 1998)
A. Rükl: A világűr képes atlasza (Springer, 1996)
Csilagászat: Fogalmak, magyarázatok (Diáktéka Kiadó, 2000)



2001. március 23., péntek 10:24


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület