A rohanó élettel jár együtt, kevés az idő a problémák megoldására: sokan egyre többet vállalnak. Sokan jobbak akarnak lenni, eredményesebb munkát végezni. Jobb teljesítményt nyújtani. Egyszer csak a szervezet válaszol. Ugyanakkor nem feltétlenül csak a sok munka idézi elő, gyakran jelentkezik műtétek után is. Egyetemisták – inkább csak a vizsgaidőszak letelte után – élik meg, hogy valami nincs rendben. Félni tőle? Inkább ismerni! És hogy mi játszódik le szervezetünkben, lássuk.

A stressz fogalma:

Nagyon tudományosan megfogalmazva valahogy így hangzik: a stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre. Mit is jelent ez? Maga a szó, hogy stressz, a magyar nyelvben több jelentéssel bír, ilyenek mint: nyomás, erő, feszültség, nehézség. A szervezet a normálistól - vagy inkább nevezzük alapállapotnak, relatív, hogy ki mit tart a normálisnak -, tehát az alapállapotától eltérést mutat. Mivel ez a változás a belső egyensúlyt felborítja, a szervezet annak visszaállítására törekszik. Ezért bizonyos regeneráló folyamatok indulnak be. Stresszt, a közfelfogástól eltérően, nemcsak a kellemetlen ingerek, hanem a kellemesek is kiválthatnak!

A stressz szakaszai:

Három szakaszra bontható, amelyek a következők:

- vészreakció
- rezisztencia szakasza
- kimerülés, halál szakasz

A vészreakció szakaszára jellemző, hogy rövid idejű, a vegetatív idegrendszer szimpatikus hatásai működnek. Melyek is ezek: a mellékvese velőállományában megindul az adrenalin termelődése, gyorsul a szívverés, emelkedik a vérnyomás, nő a vércukorszint. Természetesen ilyenkor a paraszimpatikus hatás gátlódik. Önmagában a szimpatikus hatás nem káros, hiszen felkészíti a szervezetet a támadásra, vagy épp a menekülésre, mint pl.: az állatoknál a Cannon-féle vészreakció.
Rezisztencia szakaszáról beszélünk akkor, ha a stressz hosszú ideig tart. Ezért rezisztencia, ellenállás alakul ki. Az agyalapi mirigy működése fokozott, az alkalmazkodást ehhez a stresszhatáshoz a mellékvese kéregállományában termelődő kortikoszteroidok biztosítják. Ebben a szakaszban a tartós hormonhatás az, ami károsítja a szervezetet. így létrejöhetnek a stresszel kapcsolatos betegségek.
A kimerülés, halál szakasza akkor következik be, ha a szervezet feléli tartalékait.

A stressz okai:

Fizikai, kémia ingerek, a leggyakoribbak pedig a szociális, pszichológiai tényezők. A külső környezet ingerei az érzékszerveken keresztül jutnak az agykéregbe, ide érkeznek a belső környezetből származó információk is. A stresszorral való megküzdés egyes kutatók szerint függ a személyiségtől is. A és B típusú személyiséget különböztettek meg.

Az A típusú személyiség jellemzője: a teljes orientáció, agresszív viselkedés, versengés és a türelmetlenség.
A B típusú az előző teljes ellentéte. Vagyis a visszafogottság, türelmesség.
A stresszel való megküzdés eredménye lehet pozitív, ez lecsapódhat sportban, túlzott munkavégzésben, sírásban vagy nevetésben. Az eredmény negatív akkor, ha egyedül már nem, csak alkohol, vagy kábítószer fogyasztása mellett képes az ingereket elviselni.
A stressz elviselésében és eredményes leküzdésében a stresszfehérjék, vagy más néven a hősokkfehérjék segítik a szervezetet.
Funkcióik a következők:
- részt vesznek a denaturált vagy elöregedett fehérjék lebontásában
- a fehérjetranszportban
- kötések kialakításában
A hősokkfehérjék felismerik a szerkezetükben megváltozott fehérjéket, és azokhoz hozzákötődnek; majd visszaállítják az eredeti szerkezetet, vagy lebontják a káros fehérjét.