Az utóbbi tizenkét év legnagyobb napkitörése
Április 2-án hazai idő szerint 22:50-kor a jelenlegi napfoltciklus legerőteljesebb kitörése játszódott le a Napon. A Noaa 9393 jelzésű napfoltcsoport környezetében lezajlott eseményhez fogható még nem volt ebben a napfoltciklusban. A kitörésben felszabaduló energia meghaladta azét az 1989-es eseményét, amelynek következtében Kanada egy részén átmenetileg megszűnt az áramszolgáltatás. A napkitörés koronakitörésben folytatódott, de szerencsénkre az ebben kidobódott napanyag nagy része nem a Föld felé irányult, így jelentősebb következményektől nem kellett tartanunk.

Európa saját műholdas helymeghatározó hálózatot telepít
Az Európai Bizottság nekiláthat az európai globális helymeghatározó rendszer kiépítésének, miután a térség államai végül támogatásukról biztosították a tervet. Az európai közlekedésügyi miniszterek luxemburgi találkozójukon 100 millió euró befektetése mellett döntöttek.
A GNSS (Global Navigation Satellite System) rendszerek a GPS-t és a GLONASS-t leváltó új helymeghatározó és navigációs műholdrendszerek. Ezek első generációja a GNSS-1, mely még együtt dolgozik a GPS-szel és/vagy a GLONASS-szal, és azokra támaszkodva kiegészítő adatokat nyújt. A GNSS-1 rendszereket Amerikában WAAS-nak (24 GPS hold plussz 2 polgári GEO hold), Japánban MSAS-nek (24 GPS hold, plusz 2 saját és polgári GEO hold), míg Európában EGNOS-nak (24 GPS hold, valamennyi GLONASS hold, illetve 1 ESA és 2 INMARSAT GEO hold) hívják. A második lépcső a GNSS-2, ami a GPS-t vagy GLONASS-t már nem használja, és teljesen polgári ellenőrzés alatt áll. Ezek közül a legtöbbet az európai GNSS-2-ről beszélnek, ez a Galileo, mely kb. 24-30 saját, és kizárólag polgári holdat fog tartalmazni. A 2008-ig tartó második hullámba már a nagyobb telekommunikációs vállalatokat is be kívánják vonni. (Sztp. L.)

Szabad szemes üstökös az év végén
Az igen látványosnak ígérkező C/2000 WM1 (LINEAR)-üstököst tavaly november 16-án és 18-án észlelték először. A Jupiternél is távolabb járó égitestről kiderült, hogy napközelpontját csak 2002. januárjában éri el, amikor a Vénusznál is jobban megközelíti csillagunkat. A vizuális észlelők számára augusztustól lesz elérhető a hajnali égen az akkor még cirkumpoláris égitest, mely december 3-án 0,318 Cs.E.-re (47,6 millió km) fog elhaladni mellettünk. Ennek következtében november és december folyamán deklinációja 100 fokot csökken majd, de mielőtt még eltűnik a déli horizonton, kb. 5 magnitúdós égitestként láthatjuk. Ez azt jelenti, hogy szabad szemmel is megpillantható lesz, de csak megfelelően sötét égboltú, közvilágítástól távoli helyekről. Ezután dél felől „megkerüli” a Napot, miközben fényessége várhatóan meghaladja a 4 magnitúdót. Ezután ismét északnak veszi az irányt, és 2002. februárjának legvégétől ismét megfigyelhetjük az immár távolodó vándort. (Sry)

Előkészületek a Pille használatára
Mint arról a márciusi számban beszámoltunk, március 8-án startolt a Discovery, mely az STS-102/ISS-5A.1 jelzésű küldetés során rakterében, a Leonardo teherszállító konténerben a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) szállította egyebek között az élettani kutatásokhoz szükséges laboratóriumi berendezések és kísérleti eszközök első csoportját. Ezek "magva" a Human Research Facility (HRF) Rack1, egy szabványos méretű műszerrekesz, mely gondoskodik a csatlakozó kísérletek és berendezések elektromos energiával, hűtőlevegővel, sűrített gázokkal és vákuummal való ellátásáról, a parancsjelek és mérési adatok kezeléséről.
Az ISS-re szállított eszközök között volt a magyar "Pille" dózismérő rendszer: 48 db termo-lumineszcens dózismérő és a kiértékelésükhöz szükséges kiolvasó berendezés. Ez utóbbi is – melyet azóta már elhelyeztek és rögzítettek a műszerrekesz egyik fiókjában – csatlakozik annak számítógép munkaállomásához ill. "laptop" komputeréhez. Ezek segítségével vezérlik a berendezéseket, gyűjtik és továbbítják majd a Földre a mérési adatokat.
A HRF-et március 14-én szállította át Bill Sepherd (az ISS 1. legénységének parancsnoka), Jurij Uszacsev (a 2. legénységének parancsnoka) és Jim Voss (a 2. legénység fedélzeti mérnöke) a Leonardóból az űrállomás Destiny laboratóriumába. Jim Voss a felelős a három tervezett dozimetriai kísérlet (egy japán, egy NASA- és egy ESA-kísérlet) végrehajtásáért; az ESA DOSMAP (Dosi-metric Mapping: dozimetriai térképezés) kísérletében vesz részt a Pille rendszer is. J. Voss március 23-án aktiválta a japán neutrondetektort, 28-án pedig a DOSMAP DOSTEL nevű német részegységét. Ugyanezen a napon aktiválta Susan Helms, a 2. legénység másik fedélzeti mérnöke a HRF laptop komputerét. Időközben megkezdődött a NASA dózismérő Fantom Torzó kísérletének előkészítése is. A Pille dózismérőinek vizuális ellenőrzését ápr. 17-ére tervezték, de arra az egyéb, sürgős munkák torlódása miatt várhatóan csak az ápr. 19-én indult következő űrrepülőgépes küldetés (STS-100/6A, Endeavour) után kerül sor. Ezzel a géppel viszik az űrállomásra a Pille dózismérőket kiegészítő amerikai plasztik-nyomdetektorokat, és ezután várható a Pille üzembe helyezése is. (Ap. I.)

Iridium holdak hasznosítása
Mint ismeretes, a 66 darab Iridium távközlési hold 780 km magas, poláris pályán kering, gyakorlatilag kihasználatlanul. Sikerült azonban elérni, hogy működő magnetométereik méréseit, amelyek eredetileg a helyzetbeállításra szolgáltak,  az űridőjárás előrejelzésére hasznosítsák: az ionoszférakutató SuperDARN (Dual Auroral Radar Network) radarhálózattal együtt folyamatosan mérik a világűr és a földi felsőlégkör közötti elektromos áramot. Pontosabban a mágneses teret az Iridium holdak mérik, az elektromosat a SuperDARN. Az Iridium holdak pályája különösen alkalmas a mágneses viharok, az ún. űridőjárás megfigyelésére, mivel a nagy elektromágneses rendszer áramai főképp a poláris régiókban jelentkeznek. Ezek a mérések olyan mágneses viharok előrejelzésére használhatók, amelyek nemcsak az űrhajósokra lehetnek veszélyesek, hanem a földi villamos hálózatokra is. Az Iridium holdak még évekig keringenek, s ez folyamatos szolgáltatást tesz lehetővé. Az adatokat a Motorola, majd a jelenlegi tulajdonos, az Iridium Satellite LLC is rendelkezésre bocsátja. A Pentagon két év alatt 72 millió dollárt fizet a mágneses viharok előrejelzéséért. (EOS A.I.)

Műholdak és száloptika összekapcsolása
Nemzetközi tudományos együttműködés kezdődött az USA és Japán között 2000 nyarán azzal a céllal, hogy megvizsgálják az igen nagy adatfájlok gyors átvitelének módozatait távközlési műholdak és szál-optika összekapcsolásával. A kísérletben a kaliforniai Ames, a JPL, a marylandi Goddard űrközpont és egy Tokió melletti laboratórium vett részt. Egyrészt az emberi testet ábrázoló, igen részletes képek jutottak el az USA-ból Japánba, másrészt diákok vettek részt a Mt. Wilson-i óriástávcső távirányításában a rendszeren keresztül. Nem volt könnyű feladat a száloptika és a műholdas kapcsolat integrálása egyetlen rendszerré. (Space News  A.I.)

NASA New Millennium Projekt
A NASA eddig is pályáztatta az új technikákat, de a mostani, hatodik pályázat eltér a korábbiaktól. A pályázóknak korábban az új technikákat egyetlen űreszközbe kellett integrálniuk, most csak az alrendszerek repülés közbeni demonstrációja a cél. A pályázat összesen 25 millió dolláros kerettel rendelkezik, öt kísérletet már kiválasztottak és támogatnak a 2003-2004-es űrrepülésekre. Köztük vannak távérzékelési programok és egy kötelékben repülő, három mikroholdból álló rendszer is. (Space News A.I.)

Orosz-francia űkutatási együttműködés
Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök első ízben találkozott francia partnerével, Lionel Jospin miniszterelnökkel Párizsban. A két fél több légügyi és űrtechnikai megállapodást szentesített.
Az űrkutatás területén az európai EADS társaság szándéknyilatkozatot írt alá az orosz Roszaviakozmosszal a jövőbeni együttműködésről. A közös európai-orosz Starsem pedig a két európai METOP meteorológiai műhold felbocsátásáról kötött szerződést az Eumetsat-tal. A szerződés két fix és egy opciós indítást tartalmas (az elsőt 2005-ben), Szojuz-ST rakétákkal (ez a típus a Szojuz rakéta Fregat végfokozattal szerelt változata) Bajkonurból. A két (szükség esetén három) poláris pályára szánt műholdat az európai Astrium cég készíti. (MTI nyomán - N.Cs.)

Újabb francia női űrrepülés
A CNES francia űrügynökség 2001 és 2004 között mintegy 500 millió dollárt kíván invesztálni a Nemzetközi Űrállomás programban való részvételre, az ESA-ISS részvételen kívül. Az elképzelések szerint ebben a „két lábon állási” erőfeszítésben az oroszok játszanák a főszerepet, a CNES űrhajósai Szojuz űrhajókat és az ISS orosz moduljait használnák.
Januárban Claudie André-Deshays francia űrhajósnő megkezdte felkészülését soron következő útjára.  A tapasztalt francia asztronauta megbízatásáról Moszkvában még december 18-án írta alá a megegyezést Roger-Gérard Schwartyenberg tudományos kutatási miniszter és orosz kollégája, Alekszandr Dondukov.
A 43 éves Claudie André-Deshays az orosz Mir űrállomás fedélzetén 1996-ban tett először űrutazást, ő volt az első francia űrhajósnő, s a gyengébb nem képviselőjeként a 31. a világűrben. Az újabb űrrepülésre a tervek szerint egy Szojuz űrhajóval fog indulni októberben, és nyolc napot tölt az ISS-en. A hírt sem a NASA, sem az ESA nem fogadta kitörő lelkesedéssel, mert úgy gondolják, hogy nemzeti versenyt gerjeszthet. (MTI nyomán - N.Cs., valamint Spaceflight, March 2001 - Sztp.L.)

Török űrügynökség
Törökország nemzeti űrügynökséget hoz létre. Megszervezését a légierőre bízták, mivel elsősorban a katonai jelentőségét hangsúlyozzák. Az egy éven belül létrehozandó szervezet közvetlenül a miniszterelnök alá tartozik majd. Törökország eddig három Turksat távközlési holdat birtokolt, most egy katonai felderítő hold készítését tervezik 260 millió dollárért. Az űrszegmenset az ország védelme szempontjából alapvetőnek tekintik. (Space News A.I.)

Hiperspektrális kamera
A 2000 novemberében indított Earth Observing-1 távérzékelési hold Hyperion nevű hiperspektrális kamerája a start után másfél hónappal megkezdte működését, és 6-8 képet készít naponta. Ezek egy 7,5x180 km-es területet fednek le. Az új, tökéletesített technika kipróbálása a cél. (Space News A.I.)