CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 23., kedd, Bel napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Közélet  

A magyarság helyzete a világban

 A magyarság helyzete a világban címmel tartott május 18-án sajtótájékoztatót Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, a Fidesz alelnöke, aki a soproni Fidesz Szalon vendégeként látogatott városunkba.
Az államtitkár bevezetőjében kifejtette, ahhoz, hogy a kormányzat a külpolitikáját irányító összefüggésekkel kapcsolatos kérdéseket megválaszolhassa, a legfontosabb azt tisztáznia, hogy mi a világnak a helye a magyarságban Legfontosabbnak a magyar külpolitikai életben az ebben a kérdésben, 1990 óta létező konszenzust tartja,amelynek fenntartásában érdekelt a kormányzat. A külpolitika alapkérdését, az államtitkár szerint, az euro-atlanti elkötelezettségnek, a jószomszédi kapcsolatoknak, illetve a határon túli magyarokért viselt felelősségnek egymáshoz való viszonya jelenti. A jelenlegi kormányzat álláspontja szerint az egyes célkitűzések között nem kompromisszumokat kell keresni, mert mindenik elem képes arra, hogy erősítse a többi célkitűzés megvalósítását. A felelős külpolitikában benne rejlik a határon túli magyar politika, a nemzetpolitika.
 

Havas András, a Fidesz soproni szervezeténe elnöke 
és Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára

A Cyberpress azon kérdésére válaszolva, hogy mit jelent  a státusztörvény az erdélyi magyaroknak, mint a legnagyobb, meghatározó határon túli kisebbség számára, és melyek azok a félelmek, amelyeket a román kormány megfogalmaz ezzel kapcsolatban, Németh Zsolt elmondta, a törvény célja a határon túli magyarság önazonossága megőrzésének elősegítése. Magyarország az uniós csatlakozás kapujában van, amely a magyar nemzetrészek viszonyára meghatározó módon hat ki. A csatlakozási tárgyalások befejezésének közelsége kihat az elvándorlási szándékra, mintegy huszonöt százaléka a határon túli magyarságnak jelzi ezt a hajlandóságot. Kárpótlás jellege is van a törvénynek az elmúlt nyolcvan évért, tágabb történelmi dimenzióban nyolcvan éves adósságot törleszt a magyar állam a határon túli magyarok irányában. A rövidtávú okokon túlmenően egy olyan Európa víziója is előrevetítődik, amelyben az egyes nemzeti közösségek megmaradása, kultúrájának megerősödése nem tűnik rendszeridegen dolognak. Célkitűzés, hogy a kormányzat megtalálja azokat az eszközöket, melyekkel a határon túli magyarok hozzásegíthetők ahhoz, hogy jövőképpel rendelkezzenek. Az utóbbi években Magyarország képes hatékonyan hozzájárulni a határon túli magyarok helyzetének javításához, mint ahogy ők is az utóbbi nyolc-tíz évben rendkívül eredményes időszakot tudhatnak maguk mögött; megalkottak egy magyar kisebbségi modellt, és ez nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó; békés eszközökkel lépnek fel céljaik elérése érdekében a polgári erőkkel együttműködve, a régióban modell szerepet vállalva. Román részről felvetődött a konzultáció igénye, a magyar fél - mint eddig is - készen áll a konzultálásra, egyrészt, mert jó viszonyra törekszik velük, másrészt a három millió határon túli magyar zöme Romániában él, és meghatározó módon befolyásolhatja a törvény eredményes végrehajtását. A román kormányfő kiszólásai egyfajta politikusi mentális állapotot tükröznek a törvénnyel kapcsolatban, ezzel a magyar kormány nem tud mit kezdeni, ugyanakkor úgy véli, jobb lenne, ha minél több magyar vallaná magát magyarnak, és minél kevesebben lennének azok, akik félnek magyarságukat megvallani, mivel az összeurópai eszmény nem a homogén nemzetállam, hanem a kulturálisan sokszínű köztársaság és Európa.

További kérdésekre elmondta, hogy a román féltől függően sor kerülhet már jövő héten konzultációra. Május 19-ei nagyváradi útja, amelyen Pokorni Zoltán oktatási miniszterrel és Lévai Anikóval együtt vesz részt, nem hivatalos látogatás, célja a Partiumi Keresztyén Egyetem újabb épülete, az Arany János Kollégium átadó ünnepségén való részvétel. Ez az egyetem részét képezi az Erdélyi  Magyar Tudományegyetemnek, amelynek létesítését a magyar kormány több milliárd forinttal támogatja, és ebből a kétmilliárd forintból létesülő, első átadásra kerülő objektum a kollégium. Ennek a látogatásnak nincsen köze a státustörvényhez.
A jugoszláviai vezetésnek nincs aggálya a státustörvénnyel kapcsolatban, természetesnek tartja, hogy Magyarország a Vajdaságban élő magyarság identitásának megőrzéséhez kíván hozzájárulni. Jugoszlávia nemrég fogadta el a kettős állampolgárságról szóló törvényt, amely a volt Jugoszlávia területén élő, magát szerbnek valló polgárok számára biztosítja ezt a jogot. A magyar kormány is gondolkodott a kettős állampolgárság intézményén, de erről különböző okok miatt le kellett mondania. Így jött létre a státustörvény, amelynek koncepciója alapvetően különbözik a kettős állampolgárságétól.
A Magyarok Világszövetsége és a kormány viszonya pillanatnyilag nem tekinthető barátinak. A kormány fontosnak tartja, hogy a Magyarok Világszövetsége képes legyen úrrá lenni nehézségein, szükség lenne - különösen a nyugati magyarság számára - egy olyan szervezetre, amelyik megmaradásukat, nyelvük megőrzését, a befogadó országgal való kapcsolatot hatékonyan tudja segíteni, ugyanakkor a jelenlegi vezetés csak elmélyítette a szervezetben a korábban meglévő megosztottságot.

sztoth



2001. május 19., szombat 13:06


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület