Szponzor a javából

Magániskola évzáró ünnepsége. Tekintsünk el elegánsan és nagyvonalúan magától az oktatott tárgytól, amely ugyanúgy lehetne tánc, számítástechnikai ismeretek, idegen nyelv, zene, asztrológia, rajz, ének, menedzserképzés, műköröm-, haj- és egyéb-építés, jövendőmondás, nyersanyag nélküli ételkészítés vagy bármilyen más olyan oktatható készség vagy tudomány, amely elsősorban piacképessége révén vonzza a fizetni képes és szándékozó magántanítványokat. Mert manapság pénzt - jó sokat - már bármilyért lehet kérni, ami oktatható. És egy újszölettnek - ugye - mi nem az?

Szóval, évzáró ünnepség. Értékelés, diploma, virág, kézrázás és köszönet. Köszönet mindenkinek, és főleg a szponzoroknak. Név szerint és egyenként. Egyikőjüknek, mert fagyit ajánlott fel a végzősöknek. Írd és mondd, 5, azaz öt darab kétgombócosat. A végzősök száma húsz, közöttük sorsolják ki a nyereményt.

Ötször hangzik el a "szponzor" neve. A naivabbja "a mindenki a vendégem!" heppiendet várja, mert ha már kétgombócos, akkor talán még 15 csak kitelik. A szponzortól vagy esetleg - uram bocsá' - a szervezőtől.
Az éberebbek közben már rég startolnak a szomszédos cukrászdába és megvették csemetéjüknek a fagyit.
Csakazértis a négygombócosat.
A szponzor pedig - akárhogy vesszük - mindenképp elégedett. Ötször hangzott el a neve, a fagyiját egymást versengve vásárolják fel.
Ez ötszáz forintjába került. Árréstől függően: kb. és nettó.

té