|
Szomszédvár - Régió |
|
Kell-e boncolni?
Folyosói pillanatkép a főiskoláról
Elegáns - vizsgához öltözött - fiatal lányok, fiúk "rajzanak" a kapun ki-be, odabenn pedig a folyosókon üldögélnek kéztördelve, fénytelen tekintettel beszélgetve, vagy valamit még utoljára átnézve a könyvből, jegyzetből.
A "rendes" vizsgázókat és az éppen felvételizőket nemigen lehet megkülönböztetni egymástól. Vannak azonban az "öregek", akiknek "szedett-vedett" csoportja mindenképpen kirí az összképből.
Ma például (június 11-én, hétfőn reggel 8-ra) a diplomások újabb-diploma szerző levelező oktatására jelentkezők gyűltek össze, közülük is azok, akik a biológia tagozatra jönnének. A Felsőoktatási tájékoztatóban "szakmai beszélgetés"-nek volt megjelölve az esemény. Jobbára nem tudták, mit takar ez, és legtöbbjük próbált készülni - illetve izgult, amiért nem tudott eleget tanulni a gimnáziumi biológia tananyagból.
Megérkeztek a felvételiztetők. A felvételiző pedagógusok és pedagógusnők (utóbbiak voltak, persze, túlnyomó többségben) bevonultak a terembe. Mindenki. Kis eligazítást tartott a főiskola tanára: nem kell izgulni, nem a biológiatudásra kíváncsiak most még ők ketten (egy tanár úr és egy tanárnő), a tudást majd elsajátítják itt, a főiskolán - most egyéni elbeszélgetés lesz, ki miért jelentkezett, mik a tervei az elvégezni kívánt biológia szakkal.
A szorongás felenged. A jelentkezettek "kiterelődnek" a teremből, azután egyenként mennek be újra. A vizsgáztatók előtt dossziéikban ott a diploma, a jelentkezési lap, egyeztetik az adatokat, s pár perces "hivatástisztázó" beszélgetés után a hallgató-jelölt oldott hangulatban távozik.
Egyikük, egy fiatalember, Körmendre, például. A másikuk, egy negyven körüli nő, Balatonfüred "alá" - ahol ma délután még le kell zárnia kis másodikosai jegyeit, mert osztályozó értekezlet lesz. Egy huszonnyolc év körüli tanítónő összevont osztályban tanít. Hat másodikos, kilenc negyedikes... Amíg oda nem került, csak tanulmányaiból emlékezett, halványan, hogy mintha... mintha valamikor vizsgára azt is tudnia kellett volna, mi is az az összevont tanítás - most meg már nagy gyakorlata van benne. Férjek jöttek együtt izgulni a nejükkel, illetve elhozták a feleséget kocsival... Az összevont osztályt tanító három órahosszat aludt, mert 11-kor éjjel értek haza osztálykirándulásról, négykor meg már kelt ő és a férje, hogy ideérjenek Szombathelyre nyolc órára. Sajnos, nem tudom, honnan érkeztek - de ha most komoly ismeretanyag-felmérő felvételi lett volna... hát... nem mondhatnám, hogy egyenlő esélyekkel indult volna...
A folyosó falain préselt növények; fatörzsfényképek, növényi metszetek mikroszkópos nagyítású fényképei, no és, persze, hirdetmények a tanszék munkájával kapcsolatban. A folyosó másik végéről a már főiskolás vizsgázók izgatott duruzsolása hallatszik.
A még várakozó diplomások eközben kicserélik híreiket, ki mit hallott, milyen lesz a képzés, kell-e boncolni, mennyi lesz a tandíj...
Beszélgettek, szimpátiával fordultak egymás iránt. Nem valószínű, hogy amikor szeptemberben kezdenek, kellemetlen csoporttársai lesznek majd egymásnak. Élettől próbált, itt-ott őszülő, itt-ott ráncosodó, de önmagukban, képességeikben bízó, önmagukból többet kihozni akaró emberek gyűltek itt össze erre a pillanatképre. A legszebb a férjek csapata volt számomra. Igazi társaik ők a feleségeknek! Megható volt látni!
- gyöngyös -
Anyagaink a LAP
Stúdió támogatásával készülnek.
2001. június 11., hétfő 20:22
|
|
|
