Francia-japán közös távérzékelési program
Katasztrófahelyzetek során a távérzékelő műholdak alkalmazása ígéretes lehetőség, gyakorlatban jelenleg mégsem működőképes. Igen fontos lenne az előrejelzés, akár néhány másodperccel az esemény előtt (elzárni a gázvezetékeket!). Nemzetközi riasztórendszer kifejlesztése a cél, a megállapodáshoz újabban Kanada és Japán is csatlakozott. Franciaország a Demeter műholddal vesz részt a programban, amely a földrengéseket és vulkánkitöréseket gyakran megelőző ionoszféra-zavarok jelzésére vállalkozik. Japán ALOS (Advanced Land Observing Satellite) műholdja naponta fényképezné a katasztrófák helyét (optikai felbontása 2,5 m), fedélzeti radarja bármely időben működésképes. (Space News  A.I.)

A Cluster sikere
A négy Cluster hold 4x11, azaz 44 műszere közül csak kettő nem működik. A SOHO holddal együttműködve tanulmányozzák a Nap hatását a földi ionoszférára. A négy Cluster hold egymástól 200 - 19000 km távolságban, meghatározott alakzatban repül. Élettartamát két évre becsülték, de akár négy évig is működhet. Az első eredmények annyira biztatóak, hogy már a program folytatását tervezgetik. (Mint ismeretes, a program egyik adatbázisa a KFKI RMKI-ben működik, vezetője Tátrallyai Mariella.) (Space News  A.I.)

Új napvitorlás
A Planetary Society napvitorlása, a Cosmos-1 az oroszok segítségével, egy a Barents tengeren hajózó tengeralattjáró  Volna rakétájával jövőre indulna szuborbitális repülésre,  amelynek vége Kamcsatkában lenne. A nyolc sziromból álló napvitorla kibomlását kis videokamera figyeli meg a fedélzetről. A kísérlet ára 4 millió dollár, amelyet részben a Cosmos Studios fizet. A csúcsmagasság 850 km. (Planetary Report A.I.)

Mégis lesz Plútó-szonda?
Miután a Pluto-Kuiper Express programot 2000 szeptemberében hivatalosan is törölték a NASA tervei közül, a tudományos és a „műkedvelő” közvélemény nyomására most mégis úgy tűnik, hogy megvalósulhat egy szerényebb, „olcsó, ám tudományosan eredményes” Plúto-szonda. Az elképzelések szerint a mindössze 500 millió USD költségvetésű szondát nyílt pályázatok közül fogják kiválasztani, és nem valamely NASA kutatóhely kapja meg „automatikusan”.  A fenti űrszonda az elképzelések szerint legkorábban 2004 decemberében indulhat a Földről, és valamikor 2012-ben érkezhet az egyetlen, eddig meg nem látogatott bolygóhoz. (Sky and Telescope, April 2001 - Sztp.L.)

Utánégető nélküli repülőgép észlelése műholdról
Az utánégetőt (forszázst) használó harci repülőgépek műholdakról történő infravörös felderítése már régóta megoldott probléma. Ilyen technológiával képes például az amerikai légierő DSP (Defence Space Program) műholdcsaládja nyomon követni a nagy sebességgel repülő légijárműveket. A közelmúltban azonban a brit DERA által épített MWIR (Medium Wave Infrared) műszer világelső lett, amikor 406 x 1706 km magas, és 69 fok hajlásszögű pályájáról sikeresen észlelt egy Kent (Anglia) felett repülő Boeing 747-est!  Az észlelést követően a légi-irányítás megerősítette a gép típusát, pozícióját és repülési adatait. A négy, utánégető nélküli sugárhajtóművet használó repülőgépet felderítő MWIR egyébként az amerikai TSX-5 műholdon került elhelyezésre, melyet még június 7-én helyezett pályára az Orbital Sciences cég Pegasus nevű szárnyas hordozórakétája. (Spaceflight, March 2001 - Sztp.L.)

India előrelép
Április 18-án az indiai űrkutatási szervezet (ISRO) teljes sikerrel hajtotta végre legújabb, GSLV jelű hordozórakétája indítását. Ezzel bolygónk második legnépesebb országa csatlakozott ahhoz az elitklubhoz, melynek tagjai saját erőből képesek műholdakat nemcsak alacsony Föld körüli pályára, hanem akár a harminchatezer kilométer magas geostacionárius pályára is feljuttatni. Erre korábban csak az amerikai, európai, szovjet/orosz, japán és kínai asztronautika volt képes. A GSLV (Geostationary Satellite Launch Vehicle) első indítására április 18-án, közép-európai idő szerint 11:13-kor került sor az ISRO Sriharikota űrrepülőteréről. A hordozórakéta fejlesztése több éve húzódott, a legnagyobb nehézséget a harmadik fokozatban működő kriogén (folyékony oxigénnel és folyékony hidrogénnel üzemelő) rakétahajtóművek elkészítése okozta. Miután ez több évig késleltette a programot, India Oroszországtól vásárolt két hajtóművet az első két repüléshez, és megvette a motorok licensz gyártási jogát. A közel 400 tonnás és 50 méter magas rakéta első fokozata szilárd hajtóanyagú (129t), mely négy hasonló gyorsítórakétával (4x40t) egészül ki. A második fokozat folyékony hajtó-anyagú, a PSLV technológiáján alapuló elem. A harmadik, kriogén fokozatban 12 tonna folyékony oxigén és hidrogén található. A 300 millió dollárért kifejlesztett rakéta első repülését a tizenhetedik percben nyilvánították “teljesen sikeressé”, amikor rendben levált róla a közel két tonnás GSAT-1 kísérleti távközlési műhold (mely elérte a geostacionárius pályát, és remekül működik). A GSLV a tervek szerint 2003-tól áll hivatalosan is szolgálatba, a harmadik repüléssel. Ezt követően már az új generációs INSAT holdakat állítja pályára, illetve kapacitástól függően bérindítást is végez.
Jelenleg India két, igen korszerű műholdrendszert tart üzemben. Az INSAT és az IRS család tagjai immár második generációjuknál tartanak.
A kilencvenes évek INSAT-2 geostacionárius sorozatának tagjai Indiában készültek, és elsősorban európai rakétákkal jutottak pályára. A sorozat tagjai 1992-ben (INSAT-2A), 1993-ban (-2B), 1995-ben (-2C), és 1999-ben (-2E) kerültek pályára. Az INSAT sorozat legérdekesebb jellemzője, hogy a költség-hatékonyság miatt a műholdak nemcsak távközlési, hanem meteorológiai berendezéseket is hordoznak. A tervek szerint évtizedünk közepétől már valamennyi INSAT holdat az új, saját fejlesztésű GSLV rakéta fogja pályára állítani.
A poláris pályán keringő, és szolgálatszerűen működő indiai távérzékelő műholdak sorát az IRS-1A nyitotta meg 1988-ban. A sorozat második generációjának tagjai az 1994-ben, 1996-ban és 1999-ben, indiai PSLV rakétával indított IRS-P2, -P3 és IRS-P4 (OCEANSAT). Az utóbbi fedélzetén az óceánok színét 360 x 236 m-es felbontással térképező berendezést (OCM), és egy többfrekvenciás pásztázó mikrohullámú sugárzásmérőt (MSMR) helyeztek el.
Az 1 tonnás IRS holdak önerőből történő poláris pályára juttatására alkalmas rakétát a nyolcvanas évek végétől fejlesztik. A 275 tonna tömegű PSLV-t az 1996-os, harmadik kísérleti indítást követően állították hivatalosan is szolgálatba. A rakéta első és harmadik fokozata szilárd, míg második és negyedik fokozata folyékony hajtóanyaggal működik. A startnál az első fokozat mellett még hat gyorsítórakéta is működik. A hordozóeszköz üzemeltetésének történelmi éve volt 1999, amikor egy PSLV az IRS-P4 OCEANSAT mellett egy-egy német és dél-koreai miniholdat is pályára juttatott, és ezzel India belépett a bérfuvarozók közé!
A PSLV továbbra is szolgálatban marad, hisz az elképzelés az, hogy a GSLV sikeres szolgálatba lépésével India már mindkét műholdrendszerét saját maga indíthassa (azon túl, hogy azokat már maga építi és üzemelteti). (További részletek az AERO Magazinban!) (-Sztp.L.-)

Új washingtoni repülési és űrhajózási múzeum
A Smithsonian Intézet április 11-én bejelentette, hogy jóváhagyták az Udvar-Hazy Centernek, vagyis a washingtoni Repülési és Űrhajózási Múzeum új kiállítási központjának a megépítésére szóló, 125 millió dolláros szerződést. A jelenlegi belvárosi épület, ahol a múzeum tulajdonát képező tárgyak mindössze tíz százaléka látható, a jövőben is megmarad, miközben Washington közelében, a Virginia állam területén levő Dulles nemzetközi repülőtér mellett épül fel a múzeum új, sokkal hatalmasabb kiállítási központja, ahol egyebek közt az Enterprise űrrepülőgép is végleges elhelyezést nyer. Az új kiállítási központot, amely a tervek szerint 2003 decemberben nyílik, a magyar származású Steven Udvar-Hazyról nevezik el, ugyanis az International Lease Finance nevű, repülőgép-bérbeadással foglalkozó óriáscég vezetője 65 millió dolláros adománnyal járult hozzá az építkezéshez. (MTI nyomán - N.Cs.)

Modernizált Proton hordozórakéta - sikeres start
Oroszország április 7-én a Proton típusú hordozórakéta korszerűsített változatával sikeresen Föld körüli pályára állított egy orosz távközlési műholdat. A Proton-K-ból továbbfejlesztett Proton-M nevű új rakétának nagyobb a raktere, és mintegy 1 tonna hasznos terhet tud geostacionárius pályára vinni. A hordozórakétát a bajkonuri űrrepülőtérről indították, és egy új Ekran műholdat vitt pályára, amellyel az orosz Távol-Keletre közvetítenek televíziós adásokat. A Proton-M indítását eredetileg tavaly augusztusra tervezték, de pénzügyi és műszaki problémák miatt (Proton rakéta stop) többször is elhalasztották. (MTI nyomán - N.Cs.)

Meghalt az űrkutatás egyik veteránja
Március 28-án, 86 éves korában meghalt Borisz Rausenbah, a szovjet-orosz űrhajózás egyik úttörője. Rausenbah az ötvenes-hatvanas években rakétaszakértőként közreműködött a szovjet űrhajózási program megvalósításában, és jelentős része volt annak a Holdra küldött automatikus szondának a feljuttatásában, amely lefényképezte a Földet kísérő égitest bolygónkról nem látható, túlsó oldalát. A haláláról szóló jelentés szerint Rausenbah 1915-ben Szentpéterváron született a Németországból származó Rauschenbach családban. Származása miatt a II. világháború idején egy uráli munkatáborban tartották fogva. (MTI nyomán - N.Cs.)

Az „Apák Napja” és a Nemzetközi Űrállomás
A RadioShack amerikai cég a világűrben játszódó tv-hirdetést akart készíteni az Amerikában június harmadik vasárnapján ünnepelt „Apák Napjára”. A NASA elzárkózott az ötlet elől, ezért az oroszokhoz fordultak. A MirCorp közvetítésével megállapodtak az Enyergija céggel, hogy az űrállomáson lévő orosz űrhajósok részt vesznek a programban. (Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy ezért mennyit fizettek.) Mindenekelőtt hangos üdvözlőlapokat készíttettek a fenn dolgozó két űrhajós, Uszacsov és Voss kislányaival, és ezeket május 3-án az első űrturistát is szállító Szojuz orosz legénységével felküldték nekik az űrállomásra. Ezután a feladatra vállalkozó Uszacsovval félórás videobeszélgetés készült, a videofilmet május 6-án visszahozták a földre. Ebből készül az a tv hirdetés, amelyet a következő hetekben a RadioShack sugároz. (A NASA alkalmazottainak tilos programjuk idején kereskedelmi tevékenységet folytatni, sőt még Titoval is aláírattak egy kötelezvényt, hogy útja során ilyesmivel nem foglalkozik majd.) (Space News A.I.)