A különbözõ gazdaságkutató cégek manapság hozzák nyilvánosságra jelentéseiket és prognózisaikat. Miközben készül a kétéves költségvetés, folyik a minimálbér vita, és az ellenzék alternatív büdzsét készít. Varga Mihályt, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárát soproni látogatásakor ezekrõl a témákról kérdeztük.

- Jövõre negyvenezer forint lesz a minimálbér összege, további egy év múlva pedig ötvenezer. Egyesek magasabb minimálbért és végzettség szerinti lépcsõzést szorgalmaznak.

- A kormány megtette a maga javaslatát, amivel mi nem szándékozunk egyebet mondani, csupán azt, hogy a magyar gazdaság már elért egy olyan szintet, hogy ilyen ugrásszerû minimálbér emelkedést el tud viselni. Szerintünk ez a határ negyvenezer forint lehet a következõ esztendõben, így én nem tartom megalapozottnak azokat a javaslatokat, amelyek ennél magasabb összeget céloznak. Jóllehet amikor a kormány bejelentette a tervezett emelést, a szakszervezetek és az ellenzék politikai tûzijátéknak, blöffnek vélte a dolgot, manapság pedig már keveslik ezt a mértéket is. Továbbá azt is deklarálni kívánjuk a döntéssel, hogy Magyarországon mindenkinek, aki valamilyen tevékenységet végez, a megélhetéséhez legalább negyvenezer forintot kell keresnie. Számunkra ezt jelenti a minimálbér. De ide kapcsolódik egy Európai Uniós elvárás is, amely szerint országonként a minimálbér összegének az átlagkereset negyven-ötven százalékát kell kitennie.

- A minimálbér-vita kapcsán elhangzott az is, hogy a drasztikus emelés a kis- és középvállalkozások versenyképességét rontja a multikkal szemben. Mi errõl a kormány véleménye?

- Kétségtelen tény, hogy a magyar kis- és középvállalkozások igen jelentõs része a minimálbér környékén vall be jövedelmeket. Ám ez egy másik probléma, amelynek vannak leágazásai. Reményeink szerint javaslatunkkal a feketegazdaság arányait tudjuk csökkenteni. Másrészt a hazai kis- és középvállalkozásokat igyekszünk olyan mûködési keretek közé helyezni, amikor nem azon múlik a sikerességük, hogy mennyire képesek eltitkolni a jövedelmeiket. Olyan rendszert szeretnénk, amely átlátható, és a lehetõséget teremti meg számukra, így a következõ esztendõben adminisztrációs terheiket és járulékszintjüket is csökkenteni szeretnénk. Egyáltalán. egy olyan rendszer kialakítása a cél, amikor egy kis- és középvállalkozás megindításakor nem az adótanácsadó felkutatása az elsõ teendõ. Világossá kívánjuk tenni az állam elvárásait a közterheket illetõen, és azt is, hogy mi az, amit mi ehhez biztosítani tudunk.

- Mi indokolta a kétéves költségvetés koncepciójának a kialakítását, és annak melyek a fõbb céljai?

- Mögöttünk van két olyan esztendõ, amikor a hullámzó és ellentmondásos világgazdasági tendenciák dacára a magyar gazdaság négy-öt százalékos növekedési sávban maradt. Tehát az orosz fizetésképtelenség, a koszovói háború és a természeti csapások, árvíz, belvíz után a gazdaság állandó növekedési szintet produkált, ami feljogosíthatja kormányt a kétéves elõretekintésre. Ez egyrészt elõnyös az önkormányzatoknak, mert két évre tudnak elõre gondolkodni, jó a vállalkozóknak is, hiszen két évre stabilizáljuk az adó-, járulék- és támogatási rendszert. Abban bízunk, hogy a vállalkozások ezeknek a számoknak az ismeretében 2000 õszén el tudják dönteni, hogy 2002 õszéig milyen fejlesztéseket, beruházásokat vigyenek végbe, illetve milyen tevékenységet folytassanak.

- Miben látja az olyan rendezvények jelentõségét, mint a soproni Fidesz Szalon, ahol országosan ismert politikusok találkoznak a helyi közélet képviselõivel?

- Nagyon fontosnak tartom, hiszen minden kormányzatnak és önkormányzatnak szüksége van kontrollra. A megfelelõ visszajelzéseket viszont különbözõ kisebb csoportokban lehetséges a legjobban begyûjteni. A Fidesz helyi szervezete által életre hívott Szalont is egy ilyen fókuszcsoport látogatja. Jómagam egy rövid bevezetõ után az érdeklõdõk véleményére leszek kíváncsi, amelybõl le tudom szûrni, hogy az elmúlt kétéves kormányzati tevékenységnek melyek voltak a sikeres és kevésbé sikeres pontjai.