CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 19., péntek, Emma napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Egészség  

Az idegsejtekről nagyon sokáig az volt az elfogadott és a köztudott, hogy differenciálódásuk után már nem osztódnak. Az élettartammal számuk inkább csökken, mintsem nő.

Egy amerikai-svéd kutatócsoport azonban a fenti tételt igyekszik megdöntetni, és egyre inkább a neurobiológiában is elfogadottá lesz az a vélemény, mely szerint az agy plasztikus képződmény, vagyis felnőtt korban is képes a változásokra.

Erre lehet példa egy az angliai taxisok körében végzett kísérlet, mely szerint a taxisok agya - munkájuknak köszönhetően - szerkezetileg különbözik a hasonló korú, más tevékenységet folytató társaikétól. A taxisok kénytelenek az adott város térképét memóriájukban tárolni. Különösen fejlett a memóriáért felelős agyterület - a hippokampusz régiója.

Régóta köztudott volt, hogy a vonuló állatok agyában ez a terület nagy fejlettségű.

Az igazi érdekességet az jelentette, hogy a brit taxisok agyában a szerkezeti változások annál nyilvánvalóbbak, minél régebb óta dolgozik szakmájában.

Zebrapintyeken végzett kísérletek kimutatták, hogy agyuk bizonyos idegsejtjeinek elroncsolásával azok helyére új agysejtek növekednek. Ezen eredmény hátterében valószínűleg az állhat, hogy az idegsejtek elhalásuk után jelet küldenek az őssejteknek új sejtek létrehozására.

A további kutatások kimutatták, hogy nemcsak madarak, hanem rágcsálók és majmok agyában is kimutathatók újonnan keletkezett idegsejtek.

A fent említett kutatócsoportot ezen eredmények ösztönözték arra, hogy az emberi agyat vizsgálva kutassanak újonnan keletkező idegsejtek után.

Daganatos betegségben elhunytak agyát vizsgálták, különösen olyanokét, akik dezoxi-uridin injekciót kaptak. Ez az anyag beépül az osztódó sejtek DNS-ébe, így azok kimutathatók. A kutatócsoport tagjai ezen anyag segítségével találtak új idegsejteket a hippokampusz területén. Olyan következtetéseket is sikerült levonni, mely szerint, ha egy szinapszis - idegsejtek közti kapcsolat - felerősödik, azon a területen új idegsejtek képződnek.

Az állatkísérletek arra is rávilágítottak, hogy az idegsejtek keletkezése megfelelő környezettel elősegíthető, stressz-hatásoknak kitett állatok agyában azonban új idegsejtek nem képződtek.

Mindezen eredmények biztatóak lehetnek az Alzheimer- és a Parkinson-kór kezelésében és ezen betegségek rehabilitációjában is.

N.Á.



2001. július 22., vasárnap 15:54


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület