A Magyar Asztronautikai Társaság (továbbiakban MANT) immár nyolcadik alkalommal szervezte meg ifjúsági űrtáborát, ezúttal Debrecenben. Minden évben más-más város ad otthont ennek a rendezvénynek, így az öreg rókának számító táborozók jártak már többek közt Veszprémben, Győrben, Kecskeméten, sőt, a tavalyi évben Sopronban is. Egyébként ebbe a táborba nem lehet olyan könnyen eljutni - az önköltséges részvétel lehetőségét azok a fiatalok nyerhetik el, akik részt vesznek a MANT Ifjúsági Esszépályázatán. (A Jövőnk a Naprendszerben elnevezésű pályázatról korábban beszámoltunk rovatunkban.) Idén közel ötvenen  döntöttek úgy, hogy élnek a felkínált lehetőséggel, és az augusztus 13-18 közti időszakot az Alföldön töltik.
Az idei űrtábor kiemelt témái voltak: magyar űrtevékenység, különböző híres űrrepülőterek, a Mars, a Nemzetközi Űrállomás, asztronautika-történet, úti- és élménybeszámolók. Kedd délelőtt látogatást tettünk a Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriumában, ahol az intézetről tartott rövid előadás mellett a kutatók által használt műszereket is megnézhettük. Sőt, a Nap felszínén épp a látogatásunk alatt tört ki egy protuberancia - rögtön meg is csodáltuk ezt a jelenséget. Szerdán az MTA Atomkutató Intézetébe látogattunk el - itt egy hatalmas gyorsító található, amelyben 3 millió volt feszültséggel létrehozott elektrosztatikus tér segítségével gyorsítják fel a protonokat és ütköztetik ezeket. Az itt folytatott kísérletek eredményét a csillagászati modellalkotásban is felhasználják.
Délutánonként különböző foglalkozású előadók tartottak érdekes előadásokat: emberes Mars-utazás pszichológiai vonatkozásai, a Mars geológiája, de hallhattunk egy Mars-foltokkal kapcsolatos hazai elméletről is, valamint megismertük a Világegyetem tízparancsolatát. Fórumok keretében beszélgettünk arról, hogy miért kérdőjelezik meg egyesek az 1969-es Holdraszállást, űrrepülőgépszimulátorokról vitatkoztunk. A The Planetary Society "Red Rover Goes To Mars" programjában 9 diák vett részt a világ minden tájáról - ebből két lány magyar (Bodó Zsófia, Gaál Bernadett), méghozzá már tapasztalt űrtáboros. A programból nem hiányozhatott az élménybeszámolójuk, ahogyan a Hunstville-ben lévő Nemzetközi Űrtáborban részt vett két diáké (Csengeri Timea, Giber Kristóf) sem.
A különböző ürrepülőterek neveit viselő csapatok szombaton a Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója által tartott (már hagyományos az űrtábor programjához tartozó) nagy vetélkedőben mérték össze tudásukat és szerencséjüket - persze a korábbi napok során modellépítéssel, totóval és előadással már sok-sok részpontot szereztek.
A táborban 13-19 év közötti fiatalok vettek részt, akik közül néhányan határainkról túlról (így Szlovákiából, Ukrajnából és Romániából is) érkeztek. A nemek megoszlása érdekes: 20 lány és 30 fiú. De - egyes magazinok riportereihez hasonlóan - ne tessék azt gondolni, hogy ezek a hölgyek megvetik a magas sarkú cipőt. Mindannyian ugyanolyan fiatalok vagyunk, mind rengeteg társunk. Csak abban különbözünk, hogy minket érdekel az asztronautika, az ehhez tartozó tudományokban (így a fizikában, biológiában, jogtanban, orvostanban, űrtörténelemben) talán egy kicsit többet tudunk társainknál. Az égen villódzó pöttyök helyett csillagokat, műholdakat látunk - sőt, a táborban töltött esték során gyönyörködtünk az égbolton áthaladó Nemzetközi Űrállomásban. A tábori események és a közös érdeklődés összeeköt minket. Annyira, hogy a táborban "összetarhált" (ez egy táboros szakszó, az űrtábor-magyar szótár szerint a jelentése: kiakault) barátságok és kapcsolatok nem szűnnek meg, sőt!

Bacsi