Zöld tea: ne csak igya, kenje is!

A zöld tea különösen gazdag polifenolokban, amelyek erős antioxidáns és tumorgátló hatással rendelkeznek. A kutatók többsége egybehangzóan állítja, hogy a zöld teában található a polifenolok kísérleti állatokban kémiailag, vagy fénnyel indukált bõrrákok kialakulását gátolták. A hatás arányos a polifenolok koncentrációjával. Ezen eredmények arra engednek következtetni, hogy a zöld teának jelentős szerepe lesz bõrgyógyászat területén.

Napozzunk a prosztatarák ellen?

A prosztatarák gyakrabban fordul elő északon, mint délen. Egyes elemzők szerint ennek oka az UV-sugárzás. Ennek bizonyítására egy vizsgálatsorozatot kezdtek amelyben több mint 350 prosztatarákos beteget és egészséges kontrollszemélyt vizsgáltak. A kérdőíves kikérdezés adatai azt mutatták, hogy a gyermekkori leégés, a rendszeres külföldi vakáció, és a sok napozás csökkentette, míg az alacsony UV-sugárzás növelte a rák kialakulásának esélyét. Sõt a keveset napozottak között nemcsak gyakrabban, de átlagban 5 évvel korábban alakult ki a daganat. A hatás háttere egyelőre a kutatók csak keresik a választ.

llatok hatása alatt

Közismert, hogy az állatok jelentős részénél fontos szerepet játszik a kémiai kommunikáció, a szagok, illatok érzékelése. Ezen képességüket elsősorban a szaporodás terén hasznosítják. Az embernél ez már kevésbé kifejezett, de a kérdéssel foglakozó kutatók meglepő jelenségre bukkantak. Fiatal nőkkel tudatosan nem érzékelhető mennyiségű férfi nemi hormont szagoltattak és vizsgálták az agy anyagcseréjének változását. A feromon hatására nemcsak a szaglásközpontban, hanem a látással, figyelemmel és érzelmekkel összefüggő mezőkben is emelkedett az anyagcsere. A kísérletben alkalmazott férfi nemi hormon nemcsak az izzadságban, a hónalji illatmirigyek váladékában található meg, de több parfüm alapanyagaként is szolgál. Talán nem véletlenül…

Prionbetegség: gyógyszeres terápia?

A prionbetegségek lényege, hogy egy kóros térszerkezetű fehérje átalakítja a szervezet normális fehérjéit, majd azokat kórossá változtatja. Kaliforniai kutatók két, már jól ismert gyógyszer hatékonyságát vizsgálták ezen folyamat gátlására: a quinacrin és a clorpromazin (egy maláriaellenes, illetve egy szorongáscsökkentő szer) amelyek gátolták a normális-kóros átalakulást. Bár ezen gátlást egyelõre csak idegsejt-tenyészetben sikerült kimutatni, a kutatók már ezt is előnynek tartják. Egyenlőre nem világos, hogy az élő szervezetben is kifejtik-e ezt a hatásukat ezek a gyógyszerek, de a klinikai kipróbálás már folyamatban van.

Lazaság és szorongás?

Egy spanyolországi felmérés szerint a szorongásos betegségek, mint pl. a pánik-szindróma, egy genetikai eltérésre vezethető vissza. Korábbi megfigyelések összefüggést véltek felfedezni a szorongás és a laza ízületek között. Az ilyen betegek genetikai vizsgálata egy olyan mutációt leplezett le, mely a szorongók 90%-ánál, a laza izületűek 87%-ánál megtalálható volt. Az egyik kromoszóma-régió kétszer egymásután van „leírva”. Valószínűleg az ebben a régióban megduplázódó gének okozzák mindkét jelenséget. Az ily módón azonosított gének vizsgálata közelebb vihet a szorongás és más pszichiátria kórképek hátterének tisztázásához.

Forrás: http://www.pro-patiente.hu/pp/nyt/index.html