Ördög József ördögi duplázást tett. A szakályi horgász a tamási Ganozli I-es tavon kergette a harcsákat. A nagyobbik bajuszos május 3-án este 6 órakor a 20-as fonott zsinóron vezetett körforgó villantót nézte el kishalnak. " Egy nagy fűzfa alól toló hullámokat láttam, és a harmadik dobásra nagy rávágás volt a válasz. Csónakba szálltam, és 10 perc után láttam meg, a villantó a harcsa farkába akadt. Még negyven percre volt szükségem, hogy a harcsát vágóhoroggal kiemeljem" - írta horgásztársunk. A hal méretei 65,50 kg (200/100 cm) voltak.

A kisebbik harcsáját azonos felszerelésen március 30-án fogta 10 cm-es bodorka csalival. Barátja javaslatára dobta be a csalit harcsát remélve, de több órát kellett várakozni, mire délután kettőkor a szép hal benyelte a bodorkát. Először süllőt gondolt és nyelette a halat, azonban a húzás nem gyengült és ekkor bevágott. A kirohanó halat 80 percig kellett fárasztani és a végén vágóhoroggal húzták partra. A hal 42 kg (180/88 cm) volt.

Ternyák István nagykőrösi horgász az atkai Holt-Tiszán május 27-én reggel 8 órakor akasztotta meg 23,20 kg-os (103/76 cm) amurját. A kellemes reggelire vágyó hal nem is gondolta, hogy ez lesz utolsó vizes napja. A horgász, miután a partról horogra akasztotta, csónakba szállt, és még 20 percig fárasztották egymást. Végül a hal fáradt el jobban, és szákba került, onnan meg különböző formában a horgász és barátai tányérjába.

Csabai Tamás miskolci horgász február 10-én déli negyed egykor akasztotta meg 6,80 kg-os (76/53 cm) csukáját. A Körömi tavon a horgász 0,25-ös főzsinórján 0,14-es fonott előkével szerelt tirolifás készségén 7-8 cm-es élő vörösszárnyút kínált fel. Egy órával később remélte az éhes csuka, hogy ha nem is nagy, de mégis jó lesz egy falatnak a vörösszárnyú. Nem gondolta, hogy horog is lesz a halban, emiatt aztán 10 perc után nem is küzdött tovább, hadd legyen büszke a horgász - gondolta talán. A horgász öröme tényleg nagy volt, különösen, hogy ez volt eddig élete legnagyobb hala.

Július elején Közép-Norvégiában hajnali négykor derengő a világosság: ez a legjobb idő ott a lazacozásra. Egy mohás szikla mellett ugrik a lazac a felette lebbenő műlégyre, de elhibázza. Wolfgang Schulte egy 14 cm-es lazaclegyet köt fel. A fekete kecskeszőr fiatal angolnát utánoz. Második dobás a kétkezes legyezőbottal, majd egy valótlanszerű rávágás: a lazac lefordulva megakasztotta magát. Magasra tartott bottal védhetők a heves kirohanások. 20 perc múlva a sekély vízen a segítő horgásztárs faroknyelénél megragadva viszi ki a halat a partra. Méternél hosszabb ikrás, 9 kg-os. A völgyben visszhangzik az ujjongás! A képen a halat és legyőzőjét irigyelhetjük.

Luciano Massaro subingeni horgász a képen látható 93 cm-es csukáról leírta, hogy a kívül gyógyult hasfalon át kilógott a gyomra, amelyben még egy hal is volt. Magyarázatot kért, amit Dr. Matthias Escher adott meg. Ő is tapasztalta már csukánál, hogy a lenyelt hármashorog a hasfalat felhasította, de találkozott pisztránggal és pénzes pérrel is, amelyek hasába kormorán vágott sebet. A kérdéses csukánál a hasfal felszakítását, kormorán, üvegszilánk, konzervdoboz vagy akár horog okozhatta, és elképzelhető, hogy a nyíláson a gyomor kitüremkedett. Az már valóban nehezen képzelhető el, hogy egy hal ilyen állapotot hosszabb időn keresztül átél. Ahhoz ugyanis az kellett, hogy a gyomor ép maradjon, a víz ne hatoljon be a testüregbe stb. Ez meg nehezen képzelhető el.

Álomszép hallal ajándékozta meg szezonnyitó, március eleji horgászata Reto Suremant a Rajna svájci szakaszán. Fürge csellét kínált fel a horgán, gázlónadrágban állva a jéghideg vízben, amikor heves rántás jelentkezett. Először csukára gondolt, aztán a piros pöttyök megjelenése ébresztette rá szerencséjére. A kapitális 4 kg-os sebes pisztrángot melléhez ölelve vitte ki a partra.

A kék spanyol ég alatt hatalmas tározókban ragadozó halak tömege várja a horgászt. Sok kapitális hal található bennük, a harcsán kívül süllő és fekete pisztráng is. A képen egy átlagos nagyságú Ebro-harcsát láthatunk.

Nem ritkák az elhibázott bevágások, véli Dieter Rot specialista. A kékcápák támadása ugyanis korántsem vad. A csalit észrevevő hal először körbeússza a horgászcsónakot, azután a csalit, és ha a tenger csendes, megfigyelhető az is, hogy a megragadott csali-makrélával a szájában úszkál. Ha azonban ellenállást érez, például az úszóként használt erősen felfújt léggömböt, elengedi a csalit. Akkor is ezt teszi, ha a fék túl erősen van beállítva. Tehát nem szabad a csalival a szájában úszkáló cápának bevágni, csak miután megállt, benyelte a makrélát, majd újra beindult. A képen az Atlanti-óceánból zsákmányolt kékcápát látunk.