A Filharmónia bérleti hangversenyek hitelét rontja egy ilyen koncert!

Különleges, mert öt klarinétot együtt nagyon ritkán hallhatunk. Legfeljebb, ha néhány szakközépiskolai vagy fôiskolai tanár vetemedik arra, hogy kamarazene címén összeszedje klarinétos növendékeit, hogy így különbözô darabokat eljátsszanak. Ezt oktatási szempontból nagyon helyesnek tartom, iskolai keretben, vagy matinékoncerten érdekességképpen elôadható. De egy egész estét betöltô hangversenyen azért túlzás...

Felmerülhet bennünk a kérdés: Vajon milyen mûveket játszik egy klarinétegyüttes?

A klarinétegyüttesben a klarinét hangszercsalád különbözô hangmagasságú tagjai szólalnak meg.
Öt klarinétra írt eredeti mûrôl nem tudok, ma este egy Reményi nevû gyôri komponista ilyen felállásra írt mûvét mutatta be az együttes. (Ennek elemzésétôl eltekintek...)

A reneszánsz kor zenéjének egyik jellegzetessége a consort (= egy hangszercsaládhoz tartozó hangszeres együttesekre írt) darabok, melyek közül elegendô csak a legnépszerûbbet, a furulyaegyüttest, említenem. A consort zenének tengernyi irodalma van. A klarinét még ekkor nem létezett...

Mit tehet tehát egy klarinétegyüttes? Programjában átiratokat játszik!

Milyen átiratokat? Mit lehet 5 klarinétra átírni? Mindent! Zenekari darabokat, zongora és orgonadarabokat, versenymûveket, egyéb hangszerösszeállításra készült kamaramûveket. Errôl a szünetben gyôzôdhettem meg, amikor elolvastam az együttes eddig elkészült ÖT!!!!!!!! CD-jét. A sorozatot szellemesen EBONY MUSIC-névre keresztelték - ez ébenfa zenét jelent, a klarinét anyagára utalva.

Tehát átiratokat hallottunk a ma esti hangversenyen is. Bach f-moll zongoraversenyét, Mozart c-moll szerenádját (kamaramû) Grieg szimfonikus darabját, az I. Peer Gynt szvitjét, Bartók Hat román táncát (zongora, kamara, zenekari darab) és Gershwin 3 zongoraprelûdjét adta elô az együttes.

Egy ilyen változatos mûsor elôadása megköveteli a legszélesebb stílusismeretet a barokk zenétôl a egészen kortárs zenéig. Minthogy a hangszín adott, az ilyen hangszeres együttes hangzása egy idô után könnyen egysíkúvá válhat, csak a stílus sokszínûnégével, az érdekes zenei megoldások kihangsúlyozásával tartható fenn a hallgatóság figyelme.
Sajnos ezt ma este nem tapasztalhattuk (meg a ráadásdarab kivételével).
Hallottunk azonban nagyon sok hamisságot, pontatlanságot. Hogy ez mennyire megengedhetetlen egy profi együttesnél, azt nem kell hangsúlyoznom. A Filharmónia bérleti hangversenyek hitelét rontja egy ilyen koncert!
Amúgy nagyobb botrány nélül lezajlott, egy a sok közül, a közönség megszokásból tapsolt is, sôt, még ráadást is hallottunk.

Ez aztán igazi meglepetés volt : Debussy Arabeszk szvitjébôl a Holdfény címû tételt játszotta ez együttes. Tisztán, pontosan, muzikálisan, változatosan, érdekesen. Igazi élményt nyújtott. Nagyon kár, hogy ez nem volt az egészre jellemzô, hisz ma különleges hangzásélményben lehetett volna részünk.