CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 24., szerda, György napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Konferencia a kaj nyelvjárásról

November 2-án és 3-án Kópházán rendezték meg a Kaj nyelvjárás a gradistyei horvátok körében című nemzetközi konferenciát.

A konferencia fő célja, amint azt a szervező a Kópházi Horváth Kisebbségi Önkormányzat képviseletében Völgyi Géza elmondta, az volt, hogy a ma már csak egy szűk kör által beszélt kaj dialektust a történészek és nyelvészek együtt kutassák, és a nyelvjárással kapcsolatos ismereteiket és annak megmentésének lehetőségeit megvitassák. Egyrészt  nyelvészeti szempontból fontos, hogy azonosítható-e a gradistyei horvátok nyelvjárása a török időben a Nyugat-Szlavónia területén beszélt kaj dialektussal, másrészt, a történészek a népcsoport áttelepülésével kapcsolatos nyitott kérdésekre keresték a választ.
A kaj nyelvjárást beszélő horvát csoportok a 16. században a törökök elől menekülve telepedtek meg Nyugat-Magyarországon. Hazánk területén mintegy tízezren (nagyrészt Hidegségen, Fertőhomokon) élnek; a mai Burgenland területén negyvenezerre, míg Pozsony környékén kétezerre becsülik az ott élő, és kaj nyelvjárást beszélő horvát csoportok létszámát. 1631-ben találta meg Kis Bertalan lutheránus püspök Fertőendréden püspöki vizitációja alkalmával azt a kelyhet, amelybe belevésetten - mintegy írásos dokumentumként - olvasható  a "Velika" szó, amelyről a helybeliek úgy tartják, hogy azt az eleik hozták magukkal Velikéről. Ezen adatok ismeretében vezetnek vissza a nyomok a horvátországi Velikéhez, ahhoz a helyhez, amelynek a nevét ma egy kis falu - Krajeva Velika - őriz, és amely Mátyás király idejében nagyon komoly és virágzó gazdasági központ volt. A település a török-időben elpusztult, úgy, hogy mára már alig maradt nyoma. A konferencia megrendezésének egyik előzménye a horváthországi Duro Vidmarovic történészprofesszor által talált nyomok, amelyek szerint az ottani horvátok áttepedésének egyik célpontja éppen Nyugat-Magyarország volt. Ezek kutatása során jutott el az ismert történész Hidegséghez, pontosabban az említett lelet kapcsán Endrédhez.
A konferencia tizenkét résztvevővel zajlott, amelyen két résztvevő a hidegségi és a homoki nyelvjárás elő változatát is bemutatta.
A neves előadók között jelenvoltak prof. dr. Nyomarkai István ELTE Szláv tanszékének a vezetője, Horvátországból Dr. Mijo Loncaric nyelvész, a kaj dialektus legnagyobb elismert szakértője, dr. Robert Hajszan Burgenlandból, Zeljko Holjevac a nyugat-magyarországi rész tudományos kutatásával foglalkozó horvátországi tudós, a magyar származású dr. Nikola Bencic a Zágrábi Akadémiai tagja, dr. Peter Houtzagers a hollandiai groningeni egyetem nyelvésze.



2001. november 04., vasárnap 18:55


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület