Városunkban az általános iskolai oktatást /korábban elemi/ az egyházak végezték, egészen az államosításig. A Katolikus Konvent a Szent István iskola felépítéséig három iskolát tartott fenn, a Halász utcai úgynevezett "Flaszter" iskolát, a Petői téren lévő Szent Imre iskolát és az Orsolyita Rendnél egy elemi iskolát.

A Petőfi téri Szent Imre Iskola növendékeinek száma annyira megnőtt, hogy 1926 óta négy osztály, terem nélkül maradt és így bevezették a délutáni tanítást is. Sürgőssé vált egy új iskola felépítése, mivel az oktatás színvonala hanyatlott. A Konvent már 1928-ban egy bizottságot alakit, hogy a várostól kérjen segítséget a tanterem hiány megszüntetésére. A város 80.000.- pengőnyi segélyt megszavazott, amit a minisztérium jóvá is hagyott, de a pénzt 1929-ben nem tudta folyósítani és ezért az építkezést elhalasztották.

1930-ban Feichtinger Mátyás az Isteni Megváltó Leányai iskolai igazgatója az Ezsébet kert közelében telket adományozott a Konventnek iskola céljára, ahova később akár templomot is építhetnek. Feichtinger apát úr nagylelkűségét a Konvent nagy örömmel fogadta. A Konvent elsősorban a sűrűn lakott győri városrész számára tartotta szükségesnek egy új iskola építését. A Konvent erre a területre ki is írta a tervpályázatot; amelyet Fábián Gáspár budapesti építész nyert meg. A kivitelezési engedélyt Hárs György építész kapta, akinek költségvetése 143.000 pengőt tartalmazott.

Közben megérkezett Klebersberg Kunó miniszter 300.000 pengő adománya, Sopronnak a népszavazáskor mutatott hűségéért, a város iskolái számára, melyből egyenlő arányban részesült a Katolikus és az Evangélikus Konvent. Így most a Konvent mindkét iskolát fel akarta építeni és Feichtinger féle telekre is kiírta a tervpályázatot. Ezt Balogh Kováts Sándor városi főmérnök nyerte el, a felépítésre Rosenstingl Antal építész kapott megbízást.

Először a kurucdombi iskolát kezdték el építeni a Szent Lénárd kereszt helyén (a keresztet a Bécsi utcába helyezték át). Szakipari pályázatok az ország több városából is érkeztek, ezeket 1931 februárjában bírálták el, márciusban megindult az építkezés és még ez év novemberében megkezdődött a tanítás. Az építkezés ellenőrzését Balogh-Kováts Sándor városi főmérnök végezte.

Az új iskola 5 tanerővel működött és 5 tantermet foglalt magába, azonban 74 tanuló így is kiszorult. Az építés költsége 138.000 pengőbe került, a költségvetésben szerepelt 143.000 pengővel szemben. 70 év multával is megállapítható, hogy a kiválasztott szakemberek lelkiismeretes munkát végeztek.A második iskola építéséből azonban nem lett semmi, mert 1932-ben kirobbant az egész világon a gazdasági válság. Ennek következtében a minisztérium is pénzügyi válságba került és a kiutalt 75.000 pengő után a második iskola; felépítésére szánt 75.000 pengő kiutalását lemondta.

A Konvent iskoláit mindig magas színvonalon tartotta. Kiváló pedagógusokat alkalmazott. Nagy gondot fordított a tanítók megélhetésére és az állami tanítókat megillető kedvezményekben részesítette. Az iskolából kikerülő fiatalok mindenütt megállták a helyüket, ahova a Gondviselés rendelte őket.

Az állam 1948 szeptemberében minden egyházi iskolát saját kezébe vett. A nyolcosztályos általános iskolai oktatás bevezetésével bővíteni kellett az épületet. Ezt a bővített és Pataki Istvánról elnevezett iskolát a rendszerváltozás után a Konvent visszaigényelte. A város kérésünket teljesítette és 1991-ben megindult az egyházi iskola oktatás. Az iskola visszakapta régi nevét.
Dr. Dívós Lajosnak, a Katolikus Konvent elnökének írását közreadta
- DI -