Milyen jövőt szeretnénk? Válaszol a polgári kormány

Milyen jövőt szeretnénk? Válaszol a polgári kormány - KÉSZ rendezvény Sopronban

A Keresztény Értelmiségiek Szövtsége Soproni Szervezete meghívására november 16-án a soproni Vas és Villamosipari Szakközépiskola aulájában Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, Martonyi János külügyminiszter és Semjén Zsolt helyettes államtitkár a Milyen jövőt szeretnénk? Válaszol a polgári kormány címmel kerekasztal beszélgetésen vett részt. A beszélgetést, amelyet követően a rendezvény hallgatóságának is alkalma nyílt a politikusoknak szánt kérdéseit feltenni, Lanczendorfer Erzsébet, a KÉSZ győri elnöke vezette.

Deutsch Tamás a magyar drogstratégiáról szólva elmondta, hogy annak dokumentumát a Magyar Köztársaság Országgyűlése teljes egyetértéssel fogadta el. Ahhoz képest, hogy az 1993-98 közötti időszakban Magyarországon a kábítószerfogyasztás rohamos ütemben nőtt az azonnali intézkedések megtétele után 2000-re sikerül elérni a növekedés ütemének tervezett lelassításán túl annak megállítását. Deutsch Tamás miniszter hangsúlyozta, hogy ennek az - egyházakkal és civil társadalmi szervezetekkel közösen elért - eredményeknek két fontos összetevője van. Egyrészt a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények megítéléséről szóló BTK módosítás, másrészt meg azok az átfogó megelőző programok, amelyek minden második diákhoz eljutnak, azzal együtt, hogy ma már Magyarországon a pedagógusok is olyan ismeretek birtokában vannak, amelyeket a kábítószerfogyasztás megelőzésében és visszaszorításában hatékonyan tudnak használni.

A 2012-es olimpiával kapcsolatosan a miniszter hangsúlyozta, hogy szerinte a sport, a testnevelés szellemi kategória, egy értékgazdag élet része, hiszen jelentősége azokban az értékekben van, amelyeket a sport képvisel. Magyarország az olimpiák történetében az éremtáblázat szerinti 9. helyet foglalja el, az egyetlen olyan országként az első 10 helyezett között, amely még nem rendezett olimpiát. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az olimpia nem kizárólag a sportról szól. A millenniumhoz hasonló nemzeti programnak nevezte az olimpiarendezést, olyan alkalomnak, amelyet mindenki a magáénak érezhet, ugyanakkor kifejtette, azt ahogyan az olimpia a gazdaságnak lendületet ad és szellemi összefogást teremt.

Semjén Zsolt helyettes államtitkár az egyház és állam viszonyáról szólva kifejtette a polgári kormány egyházpolitikájának lényegét, amely szerint a kormány politikai értelemben is tisztázta az egyház és állam viszonyát. Az egyház és állam közötti mellérendelt viszony megteremtésével együtt megvalósította a harmonikus együttműködés kereteit. Az államtitár részletezte az egyházfinanszírozási gyakorlat lényegét, amely szerint, a közfeladatokat vállaló egyházi intézményeket a hasonló feladatokat végző állami intézményekével azonos finanszírozás illeti meg. Semjén Zsolt a polgári kormány egyházpolitikai tevékenységének fő pilléreiként felsorolta a korábbi diszkrimináció megszüntetését, a történelmi egyházakkal kötött szerződéseket és az egyházi ingatlanok ügyének rendezését. Az egyházalapítási törvénymódosításról elmondta, hogy annak elfogadását az ellenzék akadályozta meg. A magyar egyházpolitika teljességét szolgálja az 1 százalékos törvény módosítása, amely által tulajdonképpen megvalósul az a jogkiterjesztés, amely biztosítja a társadalom minden rétege számára véleményének érvényesülését. A kormány egyházdiplomáciai munkájáról beszélve az államtitkár hangsúlyozta annak a ténynek jelentőségét, hogy Szent István királyt a keleti egyház is szentnek ismerte el. Ennek bejelentésére református templomban került sor, ami jelképezi azt is, hogy a kereszténység mindhárom ágának fontos szerepe van a magyarság kialakulásában, amint az is nyilvánvaló, hogy erkölcsi megújulás nélkül, semmilyen megújulás ne lehetséges - szögezte le Semjén Zsolt helyettes államtitkár.

Hogy a Fidesz választási programjában meghirdetett külpolitika hogyan valósul meg, arról a következőkben Martonyi János külügyminiszter számolt be a hallgatóságnak. Elmondta, hogy a Fidesz kormány külpolitikáját az értékalapú politizálás jellemezte. Amin azt a külügyminiszter elmondta, megvalósult az a szándék, hogy a napi kényszereken túllépve az ország határozza meg a hoszabb távú elképzeléseit. Martonyi János szerint az egyik fontos kérdés, hogy hogyan lehet az értékközpontú politika és a napi alkalmazkodás közötti összhangot úgy megteremteni, hogy ezzel együtt magunkat nemzeti létünkben jól érezzük. A magyar külpolitika három pilléreként nevezte meg az EU-tagság elérésére irányuló tevékenységet, a közép-európai térségben kifejtett külpolitikai tevékenységet, amely az együttműködéssel együtt az ország térségben betöltött szerepét is erősíti, valamint a történelmi okokból nem könnyű légkörben a magyarság összetartozása érésének, identitástudatának erősítését. A külpolitika e három fő vonulata nem állhat egymással ellentétben, sőt a jó politizálás esetében segíti egymást- szögezte le Martonyi János külügyminiszter. Kijelentette: a magyarság a Kárpát-medencében nem felmorzsolódni akar, hanem megmaradni, és nem oldalra, hanem - Szentgyörgyit idézve - a teljességében akar terjeszkedni. Ahogyan a jó külpolitikához mindenképpen nemzeti konszenzus szükséges, ugyanúgy a megkezdett folyamatok kontinuitását kell biztosítani - utalt  Martonyi János arra, hogy 2002 után az eddigi politikai értékrendszer alapján kívánják a külpolitikát tovább folytatni.

A KÉSZ rendezvény kérdések megválaszolásával folytatódott, amely során a jelenlévő politikusoknak, többek között a nyugdíjak mértékével, a médiával, a hittudományi főiskolák akkreditációjával, a szeptember 11-i terrortámadással kapcsolatos kérdéseket tettek fel a rendezvényen résztvevők.

vbé