A padra írt puska egyrészt a „firkák” számát gyarapítja, másrészt épp a már meglévő dekorációk teszik lehetővé a megjelenését. Ki hinné, hogy egy átlagdiák tudásának 20%-át a padról meríti? (Én tudom... ”csak tiszta forrásból”...)
A padfirkák, rajzok, levelezések témái változatosak és fantáziadúsak. Mivel a diákok fantáziájára a legtöbb tanórán kevés szükség van, kénytelenek ilyen képességeiket maradandó művek alkotásával kamatoztatni. (Legtöbbször sikerül is nekik.) Nem ritkák az általában kis betűkkel írott, „az élet nagy dolgain” eltöprengő írások, és állandóan termelődnek a tanárokat minősítő elmés megjegyzések (XY ilyen-olyan; szedte-vette tanár...) és karikatúrák, amelyek a diákok éles megfigyelőképességét bizonyítják. Fontos részét adják a paddekorációknak az üzenetek, célzások a másik nem szerencsésebb (?) képviselőinek, és a kevésbé szerencsések (?) ezekre érkező, a sárga irigységtől (vagy valami egyébtől) pukkadozó kommentárjai. Kisebb mennyiségben előfordulnak különböző politikai pártok ellen - vagy mellett - szóló feliratok, illetve az ezekkel csaknem felérő focidrukkerek beírásai („Hajrá FTC!”, „Az MTK a bajnok!” stb.) A padfirkák idáig tárgyalt része kétfelé osztható: szalonképes és nem szalonképes beírásokra...

Fontos része a padoknak az „Ez itt a reklám helye” rovat, amely többnyire cég- és márkaneveket tartalmaz.
Aki maga akar padot dekorálni, két fő módszer, a rajzolás-írás és bevésés között választhat. A kettő közül a bevésés a tartósabb, de ennek készítése nagyobb munkával jár. Mialatt osztálytársai békésen szunyókálnak, fiatal művészpalántánk egy elhasznált golyóstoll hegyével próbálja a pad lakkozását feltörni (már ha van neki), s miközben homlokán csorog a veríték (vért izzad), munkáját lassanként siker koronázza. Aki mégis az egyszerűbb módszert választja, az - a tartósság érdekében - lehetőleg alkoholos filctollat használjon, ez bevált.
S hogy az elkészült művek meddig tartanak? Némely padokon még évtizedes, apáink idejéből ránk maradt feliratok díszelegnek...