"Légy hű mindhalálig és néked adom az életnek koronáját"

Az evangélikus temető kápolnájában lévő családi sírhelyére helyezték örök nyugalomra Káspár Teréziát.
Végső kívánságát teljesítve a Jelenések 2, 10 szerinti bibliai ige, a Himnusz, a Szózat és az Erős vár a mi Istenünk kísérték utolsó földi útján.

Sopron Város nevében dr. Gimesi Szabolcs polgármester búcsúzott a hitét, népét mindhalálig hűséggel szolgáló Káspár Teréziától:

Tisztelt Gyászoló soproni polgárok!

    Mindannyian tudva tudjuk, hogy az ember élete véges, ha mégoly érdemekben gazdag és hosszú is, mégis óhatatlanul sajdul belénk a kérdés: Istenem, miért kellett elvesztenünk egy nagyszerű embert, miért kell ismét búcsúznunk?
    Most már visszavonhatatlanul biztos, hogy városi ünnepségeken jeles eseményeken nem találkozhatunk többet Káspár Terézia ismert alakjával, kedves mosolyával, mindenre figyelő tekintetével.
    Sorra idéződnek fel bennem az együtt töltött percek, alkalmak, emlékszem az emelkedett hangulatú szoboravatókra, azokra a beszélgetésekre, amikor sorra jött elő az újabb és újabb tervekkel. Ilyenkor rácsodálkozhattunk céltudatosságára, kifogyhatatlan energiájára. Legszívesebben azonban két felejthetetlen ünnepségre gondolok. Az egyik, amikor boldogságtól és meghatottságtól csillogó szemmel átvették testvérével Herminával együtt a Pro Urbe díjat és átélhettem, hogy milyen szerényen fogadták tisztelőik lelkes gratulációit.
    A másik, amikor múlt év december 14-én zászlóanyaként felkötötték testvérével együtt az emlékszalagot az Orbán Viktor miniszterelnök úr által átadott millenniumi zászlóra. Kitüntetésnek tartotta Káspár Terézia, hogy őt és testvérét kértük fel erre a feladatra és emlékszem, az öröm mellett egy kis csodálkozás is megcsillant szemében, amikor azt mondtuk: ők azok akiket megillet ez a lehetőség.
    Káspár Terézia emlékét sok minden őrzi: az általa adományozott szobrok, a Luther emléktábla és az aradi vértanuk arcképei itt a temető előtt, de nekem
    Akkor is ő, ők jutnak az eszembe, ha az evangélikus templomban megszokott ülőhelyemről a két ólomüvegablakra tekintek, amelyeket ők adományoztak szeretett gyülekezetüknek Luther Márton és Gusztáv Adolf arcképével.
    Ércnél maradandóbb azonban a példa, amelyet hazaszeretetből, áldozatvállalásból, önzetlenségből adott Káspár Terézia Sopron polgárainak.
    Egész életével vetítette elénk a hűséges soproni polgár eszményképét, amiből tudhatjuk: Sopron azért válhatott azzá ami, mert ilyen polgárai voltak és vannak.

Nyugodjék békében.