CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. november 21., csĂĽtörtök, Olivér napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Szomszédvár - Régió  

Magyar-román belügyminiszteri tárgyalások

                                    Toloncegyezmény helyett visszafogadási megállapodás

    Az Európai Unió elvárásainak teljes mértékben megfelelô visszafogadási megállapodás és az egyezmény végrehatásáról szóló jegyzôkönyv aláírásával fejezôdött be hétfôn Bukarestben Pintér Sándor magyar belügyminiszter hivatalos látogatása.
    A magyar miniszter és vendéglátója, Ioan Rus belügyminiszter aláírta a két tárca szakoktatási együttműködésérôl szóló egyezményét is.
    Az ünnepélyes aláírást követôen mindkét belügyminiszter nagyon hasznosnak és eredményesnek minôsítette a tárgyalásokat. Mindketten hangsúlyozták: a két minisztérium mindig is élen járt a két ország közötti bizalom erôsítésében, a kapcsolatrendszer szélesítésében. Együttműködésük példát adhat a többi minisztérium számára.
    Ioan Rus közölte, hogy elvi megállapodásra jutottak arról, hogy a hatékonyabb együttműködés érdekében a jövôben hat hónaponként rendszeresen találkozni fognak egymással a belügyminiszterek.
    A két kormány közötti most aláírt visszafogadási megállapodás az 1992-ben kötött toloncegyezményt váltja fel. A schengeni elvárásoknak megfelelôen szabályozza részletesen azoknak a saját állampolgároknak, illetve más személyeknek a visszafogadását, akik a másik ország területén valamilyen formában szembe kerültek a törvénnyel.

    A belügyminiszterek tárgyalásán szó volt arról is, hogy a két ország határán közös ellenôrzésű határátkelôk kialakítását tervezik. Pintér Sándor szerint ilyen határátkelôk két-három éven belül válnak reálissá. Ehhez a megfelelô technikai fejlesztés és a közös oktatás lehetôsége szükséges. A két minisztérium aláírt szakoktatási megállapodása a közös oktatás lehetôségét megteremti, a következô feladat lesz, hogy a technikai fejlesztésben hasonló színvonalra jussanak a határôrizeti szervek.
    A tárgyalásokon áttekintették a két minisztérium szerveinek és a minisztériumok irányítása alá tartozó szervezetek együttműködésének teljes körét. Megvitatták annak lehetôségét, hogy a két minisztérium a különbözô európai fórumokon meghatározott kérdésekben közösen lépjen fel.
    Pintér Sándor bukaresti tárgyalásain fontos téma volt a szervezett bűnözés elleni közös fellépés hatékonyabbá tétele. A magyar belügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a mostani tárgyalás sorozatban elôkészített elvek alapján jobb, gyorsabb és hatékonyabb fellépés várható a késôbbiekben. Elmondta, hogy Magyarországon létrehozták a szervezett bűnözés elleni koordinációs központot, amely jó eszköz lehet a nemzetközi együttműködésre és kapcsolattartásra is.

***

Partnerkeresô találkozó Kiskunhalason

                                                3500 magyar cég Romániában

    Partnerkeresô találkozót tartottak hétfôn Kiskunhalason romániai és magyar üzletemberek. A Kiskunhalas és Sepsiszentgyörgy szervezésében - Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) támogatásával - rendezett fórumon száznál több magyar és 14 romániai vállalat képviselôje vett részt.
    A két testvérváros polgármestere a találkozón hangsúlyozta: az üzleti tárgyalásoktól a régiók közötti gazdasági - befektetési és kereskedelmi - kapcsolatok élénkülését várják, de más területeken is szorgalmazzák az együttműködést.
    Skapinyecz Péter, az ITDH igazgatója a két ország kereskedelmérôl elmondta: Magyarország és Románia kereskedelmi forgalma tavaly 906 millió dollárt tett ki, mintegy 170 millió dollár körüli magyar többlettel. Az idei forgalom várhatóan meghaladja az 1 milliárd dollárt, körülbelül 200 millió dolláros magyar aktívummal.
    Magyarországról a 80-as, 90-es évek fordulójától 200 millió dollár tôkekihelyezés történt Romániába, döntôen a Mol Rt. révén, de nagy befektetései vannak még a Richternek, a Zalakerámiának, a Dunapacknak - hangsúlyozta az igazgató.
    Összesen mintegy 3.500 magyar cég van jelen Romániában - tette hozzá.
    A kiskunhalasi találkozón az erdélyi vállalkozók többsége az építkezési, az épületgépészeti, fafeldolgozó, bútorgyártó, lakás- és irodaberendezéssel foglalkozó cégek képviseletében jelent meg, de volt világítástechnikai termékek forgalmazásával, bôrfeldolgozással, valamint bor- és szeszesitalok termelésével foglalkozó vállalat is.

***

Közlemény

                                                  Markó Béla szövetségi elnök

    A Romániai Magyar Demokrata Szövetség köszönti az Európai Unió döntését, melynek értelmében az unió tagországaiba utazó román állampolgárokat felmentették a vízumkötelezettség alól.
    Ez a döntés a nyitottság, illetve az európai integrációba vetett bizalom szellemében fogant, amelynek egyik alapelve a személyek szabad utazási joga.
    Az utóbbi években az RMDSZ egyértelmű álláspontot képviselt ebben a kérdésben, küldöttjei különbözô európai fórumokon határozottan kiálltak a vízumkényszer eltörlése mellett.
    Ez fontos döntés mind a romániai magyar közösség, mind az ország többi állampolgára számára.
    A határok áttetszôbbé váltak, ami meggyôzôdésünk szerint elôsegíti a Nyugat- Európához való gyorsabb felzárkózást. Meggyôzôdésünk, hogy magatartása révén az RMDSZ pozitív tényezôként vett részt e természetes célkitűzés megvalósításában. Ugyanakkor bízunk abban, hogy ez a döntés nem csak a határokon való szabad közlekedést biztosítja, hanem a gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokat is megerôsíti.
    Az Európai Unió pozitívan értékelte integrációs erôfeszítéseinket, de ez az intézkedés magával vonja az összes romániai politikai és intézményes fórum fokozott felelôsségét, hogy minél egységesebben lépjenek fel az integrációs feltételek teljesítése érdekében.
    Az elkövetkezô idôszakban Romániának meg kell hoznia azokat az intézkedéseket, amelyek feltétlenül szükségesek az ország mielôbbi európai és euró-atlanti integrációjához.

***

A Szovátai Ajánlás

    RMDSZ és Ifjúság - 2002. címmel szervezett konferenciát az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége december 7-9. között Szováta-fürdôn. A konferencia témája a
Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a különbözô ifjúsági szervezôdések közötti kapcsolattartás intézményesítése, valamint az RMDSZ Ifjúsági Keretprogramjának bemutatása volt.
    A konferencián részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezetô elnök, Borbély László, a képviselôház titkára és Kelemen Hunor, a SZET elnöke.
    Az ifjúsági szervezeteket hat országos szervezet (Itthon, fiatalon mozgalom, Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége - MAKOSZ, Állampolgár Menedzser Egylet, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Magyar Diákszövetség), valamint több mint 20 ifjúsági szervezet, illetve területi egyeztetô tanács képviselte.
    A konferencia munkálatai egy vitaanyag mentén szervezôdtek, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egy ajánlást fogalmazott meg a jövôbeni együttműködés formáját illetôen. A résztvevôk közös megállapodásra jutottak, miszerint létrehozzák a Magyar Ifjúsági Értekezletet (MIÉRT), egy olyan fórumot, amely lehetôség nyújt az állandó kapcsolattartásra, az érdekek egyeztetésére. Az Értekezlet célja a romániai magyar ifjúság érdekeinek felmérése, egyeztetése, illetve a feltárt problémák függvényében stratégiák, javaslatok kidolgozása, amelyeket az RMDSZ tovább vihet a megfelelô döntéshozó fórumok (helyi és megyei önkormányzatok, illetve országos struktúrák, intézmények) elé.
    A Szovátai Ajánlás értelmében az Magyar Ifjúsági Értekezlet három alapelv mentén szervezôdik: nyitottság, szakértelem és partnerség. Az értekezlet évente legalább kétszer ülésezik, tagjai az országos ifjúsági szervezetek, illetve a területi ifjúsági egyeztetô tanácsok, amelyek a helyi ifjúsági szervezôdések egyeztetô fórumai.
    A jelenlevôk egy operatív munkacsoportot hoztak létre, amelynek feladata a Magyar Ifjúsági Értekezlet működési szabályzatának elôkészítése, illetve az elsô Értekezlet megszervezése, amelynek idôpontját jövô év márciusára tűzték ki.
    A konferencia másik meghatározó eseménye az Ifjúsági Keretprogram bemutatása volt, amely az RMDSZ 2002- es ifjúságra vonatkozó cselekvési prioritásait tartalmazza. Ennek szerves része a Szovátai Ajánlás is. Egy másik eleme a romániai magyar ifjúsági szervezetek felmérése, melynek célja egy átfogó adatbázis és katalógus elkészítése. A keretprogram része egy országos képzési program beindítása ifjúsági vezetôk, fiatal önkormányzati képviselôk és az RMDSZ-ben
tevékenykedô fiatalok számára. A prioritások közé tartozik egy ifjúsági körút megszervezése, melynek keretén belül megtörténik a személyes kapcsolatfelvétel különbözô ifjúsági szervezetekkel. A 2002-es év elején bemutatásra kerülô, átalakított RMDSZ-honlapnak (www.rmdsz.ro) megszületik az ifjúsági része is, valamint elektronikus formában újraindul az Ifi- tájékoztató.

Népújág, Marosvásárhely



2001. december 10., hétfő 22:19


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület