Dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát-püspök A katolikus egyház a magyar társadalomban témában tartott előadást. Az előadását megelőző sajtótájékoztatón a főapát-püspök érintette azokat a fő gondolatokat, amelyekre az esti előadása épül.

    A "Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz " bibliai gondolatból kiindulva és figyelembe véve azt a tényt, hogy Krisztuson kívül a világban minden egyéb folyamatosan változik - a nyelvünk, a gondolkodásmódunk, az életünk, a közösségünk, az egyháznak a világhoz való viszonya - sok eddigi téves nézetet eloszlató szándékkal, Dr. Várszegi Asztrik nagyon gyakorlati megközelítésben szólt az egyház funkciójáról, amely küldetés - mustármag, forrás, mécses - és szolgálat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Krisztus egyházának küldetése egyetemes, tehát mindenkihez szóló, amely lehet vigasztaló, gyógyító, vagy akár tiltakozó.

    Az egyház és állam viszonyáról elmondta, hogy a II. Vatikáni Zsinat szerint az egyház belső szándéka az állam és az egyház szétválasztása, amely a mi társadalmunkban tény. Az utóbbi három évben a kormány - erkölcsi és anyagi értelemben - jelentősen támogatta az egyházat. Holott a kérdés bonyolultabb, a kívülálló úgy látja, hogy az egyház és állam jelenleg közel állnak egymáshoz. Azt mindenképpen leszögezte, hogy az egyház alakulóban, változóban van, jelenleg a saját erőviszonyainak fölmérésének fázisában él, megpróbálja pótolni az elmúlt évtizedekben ért vesztességeit. Tény, hogy mindehhez a Fidesz-kormány támogatást és segítséget ad.

    Az egyház hagyományos szerepköreinek gyakorlásáról feltett sajtókérdésre válaszolva az egyházi méltóság elmondta, hogy az egyház a közelmúlban bizonyos értelemben a templom- és szobafalak közé visszaszorultan élt; onnan kimozdulva a világban próbál tájékozódni és azonkívül, hogy az egyház közösségei új életet kezdenek, újraszerveződnek, az egyház a korábbi funkciói közül többet ellát. Jelen van az oktatás, a nevelés munkájában, a szociális-karitatív munkában, a drogprevencióban, az alkoholizmus által veszélyeztetettek között és számos, egyéb nem nevesíthető munkát is végez.
    Az egyház nem a kultúra hordozója, nem karitatív, szociális munkát végző szervezet, nem a világ minden problémájának megoldója, nem az iskolaügyek pátfogója, hanem az Istentől az üdvösségre meghívott emberek közössége - jelentette ki a püspök, ugyanakkor elmondta, hogy egy plurarista társadalomban ott, ahol tisztelik a másik szabadságát, személyét az egyház annyit tehet, hogy felajánlja szolgálatát. Az egyházat belülről kell megérteni és nem kívülről.

    A katolikus egyháznak a kiengesztelődést, a megbékélést és az egységet kell szolgálnia - jelentette ki az ökumenével kapcsolatosan feltett kérdésre. II. János Pál pápa ez irányú törekvéseire hívta fel a figyelmet, akire hivatkozva elmondta, hogy minden megkereszteltnek kötelessége, hogy a keresztények közötti békére törekedjen. Egyrészt kihangsúlyozta a nyugati és keleti egyház békéje megteremtésének szükségességét, a katolikus egyház protestánsokkal folytatott párbeszéde által és a keresztény-zsidó kiengesztelődés fontosságát. A világvallások békéjéről szólva Eugen Biser professzor gondolatát idézve a főapát-püspök kifejtette, hogy a jövő évezredet meghatározza az, ahogyan a világvallások egymáshoz viszonyulnak.

    Ugyanakkor elmondta, hogy az egyháznak missziós, ökumenikus és társadalmilag elkötelezettnek kell lennie minden munkában, és nyitottságot kell tanúsítania felajánlva Isten szeretetének szolgálatát. Küldetésében az egyháznak nem a kiváltságosok, hanem a jogaikat érvényesíteni nem tudók pártján kell állnia, mondta az egyházvezető, aki hangsúlyozta, hogy a kereszténységnek a jövőben akkor van esélye, ha radikális. Ugyanakkor hozzátette, hogy Isten neve békét jelent, tehát nem hatalmazza fel az embert arra, hogy öljön vagy akár erőszakot alkalmazzon. A nagy kihívás, amely előtt az egyén és az egyház áll az, hogy hogyan tudjuk életünk minden szituációjában érvényesíteni a "Szeresd Istent és felebarátodat" parancsot.

té