|
KultúrVáros |
|
A Hóra Színház
Sopronban
Nemzetközi folklórkincsből merített a Szegedről érkezett
Hóra Színház a Sopronban bemutatott táncszínházi produkció összeállításakor.
A Fő téri előadást követően Árva Nóra táncossal és Tanács Istvánnal
a Hóra Színház koreográfusával beszélgettem.
Az együttes a hetvenes évek második felében - akkoriban
a még csak román népzenét játszó magyar népzenészekből - alakult, tevékenységük
ezt követően bővült ki a színpadi, színészi produkciókkal, később a táncos
előadásokkal. Három évvel ezelőtt kezdték el a táncszínházi munkát, amely
népzenei alapokon megfogalmazott, modern zenével ötvözött koreográfiára
épül.
Tanács István az együttes művészeti vezetője, aki nyolcadikos
kora óta táncol, elmondta, hogy a Bálint Zsolttal közösen irányított
tánckart négy fiú és tíz lány alkotja. Tanuló és dolgozó fiatalokból áll
a Hóra Színház együttese, akik nem profi táncosok, hanem kedvtelésből táncolnak.
A ma egyébként is divatos táncszínházak között elfoglalt
helyükről beszélgetve a koreográfus úgy gondolja, hogy ők olyant csinálnak
amit más nem, mert a többi hasonló együttes nem rendelkezik az általuk
birtokolt nemzetközi táncanyaggal.
- Mi, ugyan, a táncainkat a modern zenével ötvözzük, de ezek mind eredeti,
autentikus táncokból születnek. Bármilyen országból is választjuk a táncokat,
azokat nem csak eszközként használjuk fel, hanem azokat be is mutatjuk,
természetesen nem az eredeti népviseletben, nem abban a formában, ahogyan
fellelhetők. A más elemek bevegyítése mellett alapjában, jellegzetességeiben
ragaszkodunk az eredeti anyaghoz - összegzi az együttes előadásmódjának,
stílusának jellemző vonásait Tanács István.
Árva Nóra táncos - aki jogi egyetemet végzett és jelenleg Szegeden köztisztviselőként
dolgozik - azt mondja, hogy örömmel jöttek Sopronba. Ezúttal a hobbiból
választott "munkájukat végezve", együtt szilveszeterezik a csapat. A tánc
amúgy is a szórakozás egy formája, ezért most Sopronban szórakozva szórakoznak.
A hatéves kora óta táncoló Árva Nóra mielőtt a Hóra Színházhoz csatlakozott,
tizennégy évig volt tagja a Szeged táncegyüttesnek. Hetente legalább két
alkalommal, de gyakran többször van próbájuk, és akár hétvégeken is bejárnak,
ha szükséges. S hogy egyébként mennyi energiát von el a mindennapokból
a tánc?
- A mai világban trend, hogy mindenki tornászik, sportol. Én a táncot
ebből a szempontból is mindenképpen jobbnak tartom, szellemileg és fizikailag
egyaránt fejleszt - vallja a táncos-jogász Árva Nóra.
A szegedi hórások esetében rutinos táncosokról van szó, akik ugyan
hobbiból táncolnak, de - amint azt a soproni előadás is bizonyítja - profi
szinten és akiknek nagyon jó érzés a színpadon lenni. A közönségnek pedig
élmény volt az előadást látni. A külünböző jelenetek között a táncosok
- a valamelyest fűtött szabadtéri színpadról - a szabadba szaladtak ki
és ott várakoztak, míg újból sorra kerültek. Ilyenkor kabát, mellény került
a hátukra. Az "egyszerű halandóban" felvetődik a kérdés, hogy milyen lehet
a kb. minusz tíz fok alatti hőmérsékletben táncolni.
- A soproni szabadtéri előadás alatt nem éreztük a hideget, hiszen ilyenkor
az ember abszolút a táncra figyel, arra, hogy stílusban, hangulatban teljesen
átadjuk mindazt, amit szeretnénk a közönségnek, ezért ilyenkor a külső
körülmények semmilyen módon nincsenek ránk hatással - mondja Árva Nóra,
aki hozzáteszi, hogy a Szeged és Sopron közötti nem kis távolság ellenére
és annak dacára, hogy a felkérés is elég későn érkezett szívesen jöttek
Sopronba. Újévi "titkos" kívánsága is van, az hogy a szakmájában pályakezdőként
sikerüljenek tervei és hogy a Hóra Színház táncegyüttes a jövőben minél
több felkérést kapjon.
té
2002. január 02., szerda 16:14
|
|
|
