Tessék mondani, Fertőd Magyarországon van?

Fertődön frissen őrlik

    A kávé minősége Magyarországon bizonytalanabb, mint az időjárás jelentés a televízióban, mint a tőzsdei árfolyam a Buxindex szerint, mint a kedvenc focicsapat hétvégi szerep-lése, bizonytalanabb, mint a közmondásos kutya vacsorája. Elképesztő dolgoktól függ. Attól, hogy a kisasszony kialudta magát vagy sem, összeveszett-kibékült a szerelmével éppen, van-e kedve dolgozni, szereti-e a főnököt, vagy őt a főnök. Hétfőn jó a kávé, mert a kisasszony véletlenül nem figyelt oda, kedden pocsék, mert odafigyelt, szerdán ihatatlan, mert utálja a vendéget, csütörtökön iható lenne, ha volna vendég, akit ugyanúgy utálna. Pénteken savanyú, mert zacc vagy ecet került bele, szombaton rájött a kisasszony, hogy túl olcsó, ezért ár-arányosan elrontotta. Vasárnap arra eszmélt, hogy a kávé még így is a világ legjobb üzlete, – egyébként a dobozos üdítővel, s egyebekkel együtt az is – s hogy még jobb üzlet legyen, elcsippentett a mennyiségből, belerúgott a gépbe, felét út közben kilötykölte. Egyébként nem tud kávét főzni.
    Nem csoda, hogy a vendég gombóccal a gyomrában tér be Fertődön is a kávéházba. Szinte várja, hogy leszólhassa azt a fekete valamit, ami jogtalanul bitorolja az itallapon a kávé elnevezést, az árról nem is beszélve. Ám mit tesz a sors, a kávé, amit kihoznak, illatos, simogatóan finom, eltántorít attól, hogy az életunt ember tél közepén a vízbe ugorjon, sőt ihletet kap a kellemes gőzben, hogy terveket kovácsoljon a jövőre. Mielőtt azonban ezt tenné, a “Legyen Ön is milliomosba” illő kérdésekkel ostromolja a kis-asszonyt: Tessék mondani, Fertőd Magyarországon van? És Magyarország Fertődön van? És Ön kis-asszony, ugye brazil vagy nápolyi? A kisasszony a három segítség felhasználása nélkül flottul válaszol, a presszó javarészt osztrák közönsége majdnem tapsviharban tör ki. Végül jön a kérdések kérdése, ami beillik felelősségre vonásnak: Hogy – hogy ilyen finom Önöknél a kávé? A kisasszony sokat sejtetően mondja: Elárulom. A törzsvendégeink kedvéért mindig frissen őröljük. Ennyi volna a titka a dolognak mindössze? – tűnődik a vendég. Ennyi – vágja rá a kisasszony.
    Hétfőn vagy kedden, szerdán vagy csütörtökön, hideg volt vagy meleg, esett, vagy fújt, a vendég nem emlékszik. Csak arra, hogy Fertődön történt, és a kávét frissen őrölték.

Pákovics Miklós