"Messziről érkezett gyerekek vendégeskedtek január végétől a Sopron környéki falvakban..."

 Kárpátaljai gyerekek

 Valószínüleg nem sokan tudnak róla, hogy messzirõl érkezett gyerekek vendégeskedtek január végétõl a Sopron környéki falvakban. A kárpátaljai Bótrágyról érkezett negyvenkilenc általános iskolást és az õket kísérõ három tanárt Röjtökmuzsajon, Sopronkövesden, Nagylózson, Pinnyén és Peresztegen családoknál szállásolták el.
A hazutazásuk elõtti napon az itt eltöltött hetekrõl lelkesen, ragyogó szemekkel meséltek a kisdiákok; többen közülük nagyon megbarátkoztak a szállásadó családdal, olyannyira, hogy azt mondták: most hazamennének pár napra, hogy találkozhassanak szüleikkel, azután újból visszajönnének ide egy kis idõre...
 Az biztos, hogy kis vendégeinknek nem nagyon volt alkalmuk unatkozni; mielõtt elhagyták volna az országot, még egyszer visszaemlékeztek a sok érdekes, de néha bizony eléggé fárasztó programra. Ellátogattak például a fertõrákosi kõfejtõbe, bár az idõ elég szeles volt, de szerencsére senkit sem fújt le a hegy tetejérõl. Látták a Fertõ tavat is, sõt, néhány gyerek a vendégfogadó család jóvoltából még Ausztriába is ellátogatott, és volt, akit a budapesti állatkertbe vittek el - neki a zsiráf tetszett a legjobban Magyarországon...
Egymás szavába vágva meséltek a nagycenki és fertõdi kastélyokról, és az egyik délután a Sportcsarnokban megrendezett sportversenyekrõl, ami után még mindig izomlázuk volt. Sok gyerek életében elõször járt színházban, amikor a soproni színház Bolha a fülbe címû elõadását megnézte.
 De persze nemcsak szórakozással töltötték az idõt; voltak napok, amikor bizony még nekik is iskolába kellett menniük, bár a tanulást nem vitték túlzásba. Azt mindenesetre megállapították, hogy a magyar iskolák nemcsak jobban felszereltek (ezt sajnos természetesnek vehetjük), hanem tananyaguk is logikusabban felépített, nagyobb a gyakorlati oktatás jelentõsége. Feltûnt nekik, hogy mennyi könyvük van a magyarországi gyerekeknek - nekik több évre szól egy-egy könyvük, s minden tantárgyhoz csak egyet használnak, mondta egy hetedikes kislány. Saját iskolájuknak ajándékba néhány doboz krétát vittek, ez ott sajnos hiánycikk.
 A társaság fiútagjai persze az ajándékba kapott két focilabdának örültek a legjobban -  majd addig emlékeztetik õket Sopronra, amíg szét nem rúgják õket, sõt, még azután is...
A vedégek azt modták, szívesen maradnának még, de azért hiányoznak a szüleik. Kellemesen telt itt az idejük, és szívesen ellátogatnának még egyszer errefelé, ha alkalmuk adódik rá, mondták. Addig is, ha hazaérkeznek, elõhívatják a fényképeket.

Réka