|
Ünnepnap ez a kiállítás
A Kozmutza Flóra Általános Iskola és Speciális Szakiskola
tanulóinak munkáiból nyílt január 12-én kiállítás a Pannónia Med Hotelben.
Az iskola speciális tantervű intézmény, ahol tanulásban akadályozott és
értelmileg akadályozott tanulók nevelése-oktatása, valamint a képzési kötelezett
tanköteles korú gyermekek fejlesztése folyik.
A kiállítást - amely január 26-ig tekinthető meg
- dr. Szájer József Sopron országgyűlési képviselője nyitotta meg.
- A szépség, a kreativitás, az alkotás képességének az ünnepe ez
- mondta köszöntőjéban dr. Szájer József. - Művészeti kiállítások helyszíne
a Pannónia Med Hotel, ahol számos országos hírű művész állított már ki.
Mindenkiben, aki alkot megvan a szépség, a szeretet iránti fogékonyság,
ezért az alkotásban, a művészetben nincsen különbség azok között, akik
azt létrehozták. Örömmel tölt el, hogy ez a kiállítás egy rendszeresen
visszatérő alkalom az iskola életében, amelyet lehet várni, amelyre lehet
készülni.
Dr. Szájer József, dr. Magas Lászlóné, Magyar
Mónika a megnyitón
Az országgyűlési képviselő megköszönte a pedagógusoknak, azt, hogy fáradhatatlanul
dolgoznak azon, hogy a gyerekekben meglévő képességek felszínre kerüljenek
és, hogy azok bemutatásra kerüljenek.
Az iskola tanulói verssel, énekkel, tánccal tették
emlékezetessé az ünnepi alkalmat.
Magyar Mónika a kiállítást rendező rajztanár-grafikusművész
elmondta, hogy a fogyatékos gyerekeknek meg lehet a minőséget tanítani.
Tanítványai rajzkészségét inkább kreativitásukra építetten - mintsem a
valóság reprodukálásával - lehet fejleszteni. Önálló, belülről jövő képeket
csaknem a művészivel rokon látásmóddal tudnak a gyerekek létrehozni. Egyedi
rajzok, festmények, sokszorosított grafikai eljárásokkal készült munkák,
kerámia-tárgyak mellett a tárlaton bemutatásra kerülnek az iskolában tanulható
szakmák - kosárfonás, bőrdíszműves, varrás, gyöngyfűzés - termékei is.
Egy hagyományos iskolához képest mindenképpen szélesebb skáláját tudják
bemutatni az alkotásoknak.
- Iskolánknak ünnepnap ez a kiállítás - mosolyog dr. Magas Lászlóné
igazgató.
- Mindig vannak céljaink: az iskolának, a tanároknak, a gyerekeknek,
és amikor az eredmény megszületik, akkor mindannyian nagyon boldogok vagyunk.
Ez a boldogság, ami most itt érezhető és látható feltöltődést jelent a
gyerekeknek és nekünk is. Olyan belső motivációt ad, ami mindannyiunkat
további cselekvésre ösztönöz.
A mi iskolánkban gyógypedagógusok dolgoznak. Aki ezt választja,
azt egy olyan belső indítékból teszi, amelyben a sérült ember iránt érzett
empatikus készség a fontos. Érteni kell a gyerekeket és szeretni őket.
Sok mindent el is kell viselni ezen a pályán a pedagógusnak, ezért itt
csak az marad meg, aki teljes szívvel és lélekkel teszi a dolgát.
Arra a kérdésre, hogy ha egy vágya teljesülhetne,
akkor mit kívánna, dr. Magas Lászlóné gondolkodás nélkül, - mint, aki ezen
már nagyon rég gondolkodik - feleli:
- Ha én valaha megtehetném, akkor egy csodálatos gyógypedagógiai komplexumot
építenék. Megteremteném annak lehetőségét, hogy a fogyatékosok állandó
speciális segítségét és fejlesztését biztosítani lehessen, a korai fejlesztéstől
a nyugdíjas korig. Ma a látókörünkből kikerült tanítványainknak legfeljebb
már csak tanácsot adhatunk, amelyet vagy megfogadnak, vagy nem. Ha egy
megsegítő központot létrehozhatnánk, akkor meg lehetne szervezni az állandó
utógondozásukat, segíteni tudnánk, őket abban, hogy magukat munkájukkal
fenttartsák.
Egy olyan intézményt álmodok, amely tele lenne szeretettel.
Tóth Éva
2002. január 13., vasárnap 22:35
|
