CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. december 5., csütörtök, Vilma napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Közélet  

Érdemes volt...

 Címzetes főjegyzői cím várományosa Sopron jegyzője, Koltai Miklósné dr.

Tartósan kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként Koltai Miklósné dr. jegyző asszony részére címzetes főjegyzői cím adományozását kezdeményezte Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata.
    Koltai Miklósné dr. közel harminc éves közigazgatási és vezetői gyakorlattal rendelkezik, 1997-től Sopron város jegyzője. A címzetes főjegyzői címet a belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök adományozhatja, amennyiben a javaslat megkapta Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője és az érdekvédelmi szervezet támogató véleményét is. Az ünnepélyes átadás alkalma július 1., a Köztisztviselők Napja.

-Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a múlt év decemberében kezdeményezte Ön részére a címzetes főjegyzői cím adományozását. Ez egy olyan pillanat, amikor az ember megáll és végiggondolja az életpályáját.
-Gyakorlatilag tíz évvel ezelőtt kerültem a városba, de harminc éve már, hogy a közigazgatási pályán dolgozom. Két alkalommal is volt az életben váltási lehetőségem. Elmehettem volna közjegyzőnek, illetve bírónak, de nem tettem, mert nagyon megszerettem a közigazgatást, és folyamatosan ezen a területen dolgoztam; Sopronban az adóiroda vezetőjeként kezdtem a tevékenységemet, azt követően aljegyző, majd -most ötödik éve -jegyzőként dolgozom.
A képviselő-testület elismerése kapcsán, az utóbbi tíz évet végiggondolva, véleményem szerint semmi mást nem tettem, csak azt, ami a dolgom. Ez egyáltalán nem nagy, vagy különleges dolog. Meggyőződésem, hogy ha az ember tisztességesen, törvényesen és nagyon nagy empátiával közelít a feladatok elvégzéséhez, akkor annak eredményesnek kell lennie.
Én a hivatalban a kollégáimtól is mindig azt kérem, gondoljanak arra, hogy aki hozzájuk fordul, bajban van. Nekünk pedig, akik tudjuk mi a megoldás segítenünk kell minden szituációban, a legjobb tudásunk szerint. Ugyanakkor komoly feladat egy szolgáltatás jellegű közigazgatás összeegyeztetése, azzal a feladattal, amikor keményen szankcionálunk, és bírságolunk.
Arra törekedtem, hogy egységes szemlélet alakuljon ki a hivatalban, együtt éljük át a kudarcot, de örüljünk a másik sikerének is. Ha ezt elérem, hogy kollégáim nemcsak a kötelességüket teljesítik, hanem felelősséget éreznek egymás munkája iránt is, már megérte. Nagyon sok rátermett, szakértelemmel rendelkező munkatárs van körülöttem, aki érzi, tudja mi a dolga.
Azt pedig már az adóhivatalban megtanultam, hogy teljesítmény akkor születik, ha mindenki azonos erőbedobással dolgozik, vagyis a jól szervezett csapatmunka hoz eredményt.

- Volt-e olyan pillanat - hullámvölgy - a szakmai pályafutása alatt, amikor úgy érezte, hogy fel kell adnia?
-Ilyen még soha nem volt, és elhatároztam, addig végzem e munkát, amíg nem érzem, hogy erőmön felül kell teljesítenem. Olyan feladatot eddig még nem kaptam, amelyet, kollégáimmal együtt ne lettünk volna képesek megoldani.

-Ön közel tíz éve él Sopronban. Otthonra lelt abban a városban, amelyről sokan tartják, hogy nehezen fogadja be az ide költözőt?
- Ez kétoldalú kérdés. Én úgy gondolom, hogy a kapcsolatok kialakításában mindenkinek személyissége a meghatározó. Egy közösségbe kerülve, könnyebb kijelenteni, hogy nehezen fogadják be az idegent. Én nagyon közvetlen, nyitott és egyenes vagyok. Amikor egy évvel Sopronba kerülésem után minősítettek, a dolgozók többsége azt mondta, hogy olyan a kapcsolatunk, mintha már tíz éve itt dolgoznék. Nekem - a többségében idekerültek véleményével ellentétben - nincs rossz tapasztalatom arról, hogy ez a város hogyan fogadja be az idegeneket. Természetesen sokszor volt nehéz helyzet az életemben, hiszen anyukám, testvéreim, mindenki Borsod megyében él, így nélkülük kellett megoldani családomnak a felmerülő problémákat.

-Mit jelent a jövőre nézve, hogy az Önkormányzat az elismerésre való felterjesztéssel egyértelműen kiválónak minősítette az Ön eddigi munkáját?
Nagyon sok erőt, lendületet és kedvet ad a további munkámhoz, és visszatekintve pedig igazolja, hogy érdemes volt…



2002. január 22., kedd 23:04


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület