CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. május 19., vasárnap, Ivó, Milán napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Soproni Snassz  

Kutyaharapást szőrivel- tetanusz helyett

    Kitavaszodott, bár ha az időjárás felelős ránézne a naptárra, tudhatná, hogy elkapkodta a dolgot. Ebben a január-februári téli –tavaszban megkergültek az állatok, a növények és …

    A Lehár Ferenc utcában elsősorban a kutyák érezték meg a korai jóidőt. Már megint a Lahár Ferenc utca, lehet, hogy külön rovatot lehetne indítani, mesék a Lehárból címmel, de mit tegyek én ott lakom és azt veszem észre ami ott történik. Szóval kutyaugatástól hangos az este 9 óra, még szerencse, hogy azért annyira meleg nincs, hogy nyitott ablaknál aludjunk. De a kutyák nem csak ugatnak, hanem keresgélnek is, ki csontot, ki partnert ki csak kalandot. Így aztán szürkületkor megtelik az utca kutyával.
    Vannak kisebbek, nagyobbak, ugatósak, csendesek, nyakörvvel, nyakörv nélkül, szépek , sárosak. A sár az most teljesen hétköznapi dologgá vált, bár ez a száraz meleg sokat segített, mert most már csimbókokban lóg a kutyák szőrén. Az lenne a meglepő, ha nem lenne sár. Ez ugyanis azt jelentené, hogy elkészült a nagy mű, kész az utca. Na erről szó nincs, kihasználva a meleget, gyorsan ástak még néhány gödröt, nehogy még véletlenül valaki azt higgye be akarják fejezni a munkát. De térjünk vissza a kutyákhoz. Este szinte lehetetlen úgy végigmenni az utcán, hogy legalább néhány ebbel ne találkozzunk, aki épp kalandot keres.
    Van amelyik velünk akar játszani, van amelyik éhes, és a táskánk tartalmát szeretné megvizsgálni, van amelyik macskát kerget, és van olyan, amelyik a gyermekünket szeretné játszótársnak megnyerni. És persze van olyan amelyik harap. Na nem nagyon, de azért harap. Aztán usgyi, el a tetthelyről, mert ugye a felelősségérzet az a kutyáéknál is hasonló, mint nálunk embereknél. Azt követően indulhat a keresgélés, hol a kutya, ki a gazdája, be volt –e oltva.
    Nem a gazdája, a kutya.
    Este 11 óra, a kutya sehol, így aztán nem lehet tudni semmit az oltással kapcsolatosan. Végül egy szerencsés véletlen és megvan a kutya. Szerencse a szerencsétlenségben, a kutyus be volt oltva. Nosza irány az ügyelet, baj már nem lehet. – Gondolhatnánk. De azért az egészségügy reformja gondoskodott róla, hogy ne legyen minden rendben. Az ügyeletes orvos közli, hogy nincs tetanusz injekció, de reggel, akkor nyitva a patika, ő felírja, ki lehet váltani, ő beadja. Szóval este kutyaharapást szőrivel. Nem tudom, hogy ez így rendjén való-e? Az még csak hagyján, hogy a kutya harap, az is elmegy, hogy meg kell keresni, talán az sem gond, hogy ez nem mindig egyszerű, no de egy tetanusz beadása …

anagy@sopron.hu



2002. február 04., hétfő 13:37


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület