Múlt pénteken a Szigetköz rehabilitációjáról szóló kihelyezett államtitkári értekezlet, majd sajtóbeszélgetés volt Ásványrárón, ahol a rehabilitációs bizottság munkáját ugyancsak érté-kelték. A rendezvényen ott volt Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter is.

Mondhatták volna a címben jelzett mondatot egyenként a résztvevők – az érintett települések polgármesterei, vízügyi, erdőgazdasági szakemberek –, hangsúlyozva azt, hogy nem szabad pusztán a kedvező véletlenre számítani, mert a szerencse könnyen cserbenhagyja az embert. A tanácskozáson ott volt: a Szigetközi Rehabilitációs Bizottság elnöke, dr. Pap János országgyűlési képviselő, dr. Kárpáti László, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója és dr. Magas László, a Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. vezérigazgatója. A miniszter egyértelműen fogalmazott: a Szigetköz olyan egyedülálló nemzeti kincsünk, sőt, a világ számára is egyedülálló érték, amelynek visszaszerzéséért – az ismert rombolást követően, a lehetőségek közt – mindent meg kell tenni. Együtt kell dolgozni vízügyeseknek, természetvédőknek, erdészeknek és a helybélieknek. Turi-Kovács Béla elismeréssel szólt a rehabilitációs bizottság munkájáról. A térség fejlesztésére és a rehabilitáció folytatására két nagy ki- törési pontot jelölt meg: a turizmus fejlesztését és a Life-programban megvalósítható, egykor a Sziget-közben honos, legeltető állattenyésztést. Mindkettőre vannak források. A legelők elhanyagoltak, fel-újításukra támogatás igényelhető: hektáronként 18-30 ezer forint.

A miniszter fontosnak tartja a szürke marha, a magyar tarka marha és a racka visszahonosítását. Jó és követendő példaként említette a Fertő-Hanság Nemzeti Park legeltetési gazdálkodását, mint mondta, támogatja a Szigetközi Nemzeti Park létrehozását – erre van kormányhatározat, – de ezt három országnak közösen kell kidolgozni. A megoldásra váró feladatokat – belső utak kiépítése, szennyvízelvezetés- és tisztítás – a minisztérium külön támogatással segíti. Magas László arról beszélt, ötezer hektár erdő van a Duna és a Mosoni Duna árterében, nemes nyáras gazdálkodás folyik az 1930-as évek óta, ennek az átalakítása nagyon hosszú folyamat. Hasznosításra vár a Duna elterelése miatt 1100 hektáros terület, amelyet soha nem töltöttek fel vízzel. Évente 10 ezer köbméter növekedés kiesést jelent az erdőgazdaságnak, de az önkormányzatoknak is a víz hiánya. Korábban a vízi szállítás olcsó és kényelmes volt, azután a szállítás tengelyen történt, a járműforgalom rontotta az utak mi-nőségét. – Azért örülök ennek a találkozónak – fogalmazott. Magas László –, mert hatékony volt. Minden ilyen előbbre viszi a Szigetköz gondjainak megoldását.

A Szigetköz rehabilitációjának része kell, hogy legyen a földterületek rehabilitációja – említette Kárpáti László, hivatkozva a néprajzkutató, Timaffy László leírására, miszerint. a szigetközi tájhoz, a nép életéhez hozzátartozott a legeltető gazdálkodás. Nyilván ezt is fel lehet éleszteni, lehet rá vállalkozókat találni. Mivel a cél a Szigetközi Nemzeti Park létrehozása, ezt meg kell tenni. Országgyűlési határozat kötelez erre, több civil kezdeményezés támogatja, s amit a polgárok akarnak, azt hamarosan a kormányok is akarják.

Pap János szerint a rehabilitációs bizottság azért tudott ilyen hatékonyan dolgozni, mert az elmúlt négy évben a kormány jó partner volt a Szigetközzel kapcsolatos kérdésekben. Az országgyűlési képviselő sürgette a rehabilitáció felgyorsítását, reményét fejezve ki, hogy a ciklus után is Turi-Kovács Béla marad a miniszter, így az Ásványrárón elhangzott ígéretei a biztató jövőt segítik a gyakorlatban. “Tisztában vagyok azzal, hogy sok-sok pénz kell a Sziget-közbe, továbbá azzal is, hogy ez egy maratoni táv, de már látjuk a futás irányát, az első lépéseket megtettük.” – mondta a rehabilitációs bizottság elnöke. Mind-ehhez hozzátehetjük: a szerencse nádszál, vigyázni kell, nehogy eltörjön.

Kovács Margit