XIII. Fertő Ankét
A Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete
a Győri Területi Szervezettel közösen Havas András (MHT Soproni
Területi Szervezet) elnökletével rendezte meg 2002. február 19-én
a XIII. Fertő Ankétot
Havas András a MHT Soproni Területi Szervezetének
elnöke
Keretterv a Fertő tó fenntartási hasznosítására
témában
Dunai Ferenc ( Hullámvonal Kft ), Láng István ( Észak-dunántúli
Vízügyi Igazgatóság ) és Pannonhalmi Miklós ( Észak-dunántúli Vízügyi
Igazgatóság ) tartottak előadást.
Pannonhalmi Miklós előadásában kifejtette, hogy
a Fertő tónál a nádközi víz minősége meghatározó a tó általános vízminősége
szempontjából. Ma a Fertő tó nyílt vize kiváló minőségű, fürdésre alkalmas.
Ugyanakkor a Fertő tó környéki csatornázás, szennyvíztisztítás teljes körűvé
válásával a tó nyíltvízminősége tovább javult, elsősorban a növényi tápanyagok
vonatkozásában. A nádközi vízre ez nem mondható el, hiszen az itt lévő
csatornák feliszapolódtak, a csatornákon a víz áramlása lelassult, esetenként
megszűnt, a nádasban a víz kiterülése, vízszint változása, illetve az itt
lévő csatorna menti kis depókkal elzáródott, egyszóval: nem megfelelő.
Ezért itt már oxigénben szegényebb vízterek alakulnak ki. Ez nem kívánatos,
ennek a megoldására próbálnak javaslatokat adni és próbáltak a rendezvény
során erről a kérdésről tárgyalni a soproni szakemberekkel is. Kérdések
sora vetődik fel: mely csatornákat nyissák meg, alakítsanak-e ki új csatornákat.
Háromszáz kilométer csatorna van a Fertő tó nádasában, a kérdés az, milyen
módon "nyúljanak hozzá", hogy ütemezzék, hol alakítsanak ki feltöltéseket,
hol lesznek azok az utak amiket később fel lehet használni hajózásra, idegenforgalomra,
turizmusra, olyan módon, hogy közben szolgálják a nádközi víz minőségének
javítását is.
Pannonhalmi Miklós és Koch Péter előadók
Koch Péter tervező a Fertőrákosi vízi-telep szabályozási tervét
ismertette a jelenlvőkkel, amelynek lényege, hogy a mai Fertő tájat utánozva
a kiszemelt fejlesztési területek ne egy hagyományos téglalapokra szabdalt
üdülőtelkekkel beépített legyen, hanem utánozza a Fertőnek a nádas, nádlefűzédes,
víztükrös felületét, ezért a tervben lagunarendszert alakítottak ki. Ezzel
részben a vízfelület, részben a partvonal hossza nő, ami a megközelíthetőség
számára mindenképpen kedvező. A területen egyéni és csoportos üdülők is
elheylezésre kerültek, hozzátéve, azt hogy a Nemzeti Parkban tulajdonjogot
nem lehet szerezni, csak bérelni lehet a területeket, ami fontos a nagyobb
létesítmények beruházói, meg az üzemeltetés, értékmegőrzés szempontjából
egyaránt.
A terv önkormányzati elfogadás előtti állapotban
van, ez nagyon fontos lépcső, mert ez lehet az alapja a további tervezésnek.
Senki nem kaphat építési engedélyt a szabályozási terv elfogadása nélkül.
Amennyiben ez a nagyszabású terv elfogadásra kerül, a megvalósítást ütemekre
kell bontani, és az ütemeken belül is az egyes szigetcsoportok, lagúnák
között is időt kell hagyni; az első ütemnek a megvalósítása is tíz tizenöt
évet vesz igénybe. A terv három ütemre van bontva, valószínű, hogy a tíz-tizenöt
év alatt is többször átgondolásra kerül ez a szabályozási terv, egyrészt
mert ez kötelező, másrészt mert részben az ismeretek, részben az igények
is változni fognak.
A XII. Fertő -Ankétról szakmai beszámolót Német Kálmán SZB tag küldött:
Az idei közös rendezvény szervezője a Győri Területi Szervezet, helyszíne
a Soproni MTESZ Széchenyi téri székháza.
A szokásos szakmai témák mellett a mostani rendezvény a Fertő Világörökség
részévé válásának jegyében is zajlott.
Láng István “A Fertő vízgazdálkodásának jogi alapjai” hiányáról,
az ebből adódó működési nehézségekről, az előállt anomáliákról szólt.
Pannonhalmi Miklós “A Fertő magyar tórész és nádasközi víz helyzete
és vízminősége” címmel a hosszú távú és a közelmúlt mérési eredményeiről,
a megoldandó szabályozási feladatok összehangolásáról, a teendők szükséges
egyeztetéseiről tájékoztatta az igen szép számú hallgatóságot.
Dunai Ferenc “A Fertő morfológiájának és vízgazdálkodásának
vizsgálata” mögötti témákból elsősorban a tó vízgazdálkodásának lehetőségeit,
az ökológiai egyensúly vízigényét emelte ki. Felmerült ugyanakkor a száraz
időszakban a mesterséges vízutánpótlással történő egyensúly helyreállításának
kérdése is, aminek szakmai körökben nincs osztatlan sikere.
Érthetően a legnagyobb érdeklődést Koch Péter “A Fertőrákosi
Vízitelep szabályozási tervének bemutatása” című ismertetése váltotta ki.
Az idők folyamán egyre bővülő, de hatásvizsgálattal alá nem támasztott
elképzelés grandiózusnak, sok szempontból pedig illuzórikusnak tűnik. Ezt
fogalmazta meg néhány hozzászóló is.
A Sopronban mindig nagy érdeklődést kiváltó ankét újólag azt bizonyította,
hogy a tó és környékének turisztikai lehetősége ugyan ígéretes, de a működtetés
szálai még mindig kuszáltak. A továbblépéshez széleskörű, sok-sok kompromisszum
szükséges.
Az ankétok célja és lehetősége csak az lehet, hogy folyamatosan összefoglalja,
megadja a szakmai segítséget, feltárja a változásokat.
2002. február 20., szerda 23:08
|