Olvasmány Mózes első könyvéből (Ter 12,1-4.) Az Úr így szólt Ábrámhoz: "Vonulj ki földedről, rokonságod köréből és atyád házából arra a földre, amelyet majd mutatok neked. Nagy néppé teszlek. Megáldalak és naggyá teszem nevedet, s te magad is áldás leszel. Megáldom azokat, akik áldanak téged, de akik átkoznak téged, azokat én is megátkozom. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége." Ábrám tehát elköltözött, ahogy az Úr megparancsolta neki.

Szentlecke Szent Pál apostolnak Tímóteusnak írt leveléből (2Tim 1,8-10.) Ne szégyellj hát tanúságot tenni Urunk mellett, sem mellettem, aki érte fogoly vagyok. Ehelyett vállald az evangéliumért a szenvedéseket velem együtt, bízva az Isten erejében, aki megváltott és a szent hivatásra meghívott minket, nem tetteink alapján, hanem saját elhatározásából és kegyelméből, amelyet Krisztus Jézusban örök idők óta nekünk ajándékozott, s amely most nyilvánvaló is lett Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenésével. Ő legyőzte a halált, s felragyogtatta előttünk az életet és a halhatatlanságot.

Evangélium Szent Máté apostol könyvéből (Mt 17,1-9.) Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, s fölment külön velük egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük, arca ragyogott, mint a nap, ruhája pe-dig olyan fehér lett, hogy vakított, mint a fény. S íme, megjelent nekik Mózes és Illés, és beszélgettek vele. Péter erre így szólt Jézushoz: "Uram, jó itt nekünk! Ha akarod, csinálok ide három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek, egyet pedig Illésnek." Amíg beszélt, hirtelen fényes felhő borult rájuk, s a felhőből szózat hallatszott: "Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!" Ennek hallatára a tanítványok arcra borultak, s igen megrémültek. Jézus odalépett hozzájuk és megérintette őket: "Keljetek fel, ne féljetek!" Amikor tekintetüket fölemelték, nem láttak senkit, csak egyedül Jézust. A hegyről lefelé jövet Jézus rájuk parancsolt: "Ne szóljatok a látomásról senkinek, amíg az Emberfia föl nem támad a halálból!"

Az emberek nagy áldozatra is képesek, ha látják célját, értelmét. Gondoljunk ős édesanyákra, nagy tudósokra, sikeres sportolókra, akik minden áldozatra készek kitűzött céljuk eléréséért. A nagyböjti idő arra is való, hogy meglássuk életünk értelmét, hogy készek legyünk Jézus követésére.
Az olvasmány Ábrahámot állítja példaként elénk, aki vállalta, hogy elköltözik rokonsága földjéről, majd kész volt fiát, Izsákot is feláldozni. Így szerette Istent, aki megszólította őt, és akinek szavára készségesen engedelmeskedett, mert biztos volt abban, hogy amit Isten akar, az csak jó lehet.
Jézus kiválasztotta apostolait és megmutatta nekik dicsőségét, és ők követték, és még a vértanúságot is vállalták. Pál apostol, aki eredetileg üldözet Jézust, az ő követőit, találkozott Jézussal a damaszkuszi úton és megtért, Jézus apostola lett, aki vállalta a börtönt, a vértanúságot is Jézusért. Arra szólítja fel Timóteust, ő is vállalja Krisztus követését, bármi áron. Jézus minket is meghív: tekintsünk rá és kövessük.
Amikor a Tábor hegyre felmenő Jézusra tekintünk, felmerülhet bennünk a kérdés: miről beszélgetett Jézus Mózessel és Illéssel: Szent Lukács evangéliumából megtudjuk, hogy haláláról beszélgetett, amelyet Jeruzsálemben kell majd elszenvednie. Első hallásra érthetetlen, mi öröme telt Jézusnak jövendő szenvedésében? A válasz: Ezzel győzte le Jézus a bűnt, ezzel szabadított ki minket a gonosz lélek táborából és nyerte meg számunkra az örök életet. Az ő öröme, Isten megbocsátó szeretetének dicsősége, amely kiárad mindazokra, akik elfogadják irgalmas szeretetét.
Szent Pál, aki személyesen megtapasztalta Jézus irgalmasságát, ezt írta a rómaiaknak: Testvéreim: Rosszért rosszat senkinek ne fizessetek. Törekedjetek arra, ami jó minden ember szemében. Amennyire rajtatok áll, éljetek mindenkivel békességben. Ne szolgáltassatok magatoknak igazságot, szeretteim, hanem hagyjatok teret az Isten haragjá-nak, hiszen írva van: "Enyém a bosszú, én majd megfizetek" - mondja az Úr. Sőt, ha ellenséged éhezik, adj neki enni, ha szomjazik, adj neki inni. Ha ezt teszed, izzó parazsat raksz a fejére. Ne engedd, hogy legyőzzön a rossz, inkább te győzd le a rosszat jóval. (Vö. Róm 12,17-21.)
Felmerül a kérdés: mit jelenthet Isten bosszúja, amellyel megfizet ellenségeinek? Sokan ismerjük a gyerekeknek egyik játékát: Adj király katonát! A játékban az győz, aki a másik fél sorából a saját táborába tudja átvinni a játék résztvevőit. A játék célja, nem a másik fél leverése, hanem megnyerése, megszerzése. Hasonlóképp Isten azzal győz a gonosz lélek felett, hogy megbocsátó szeretetével a saját táborába viszi át a gonosz léleknek leghűségesebb tartott csatlósait. Amint már az ószövetségi próféták is tanították, ő nem akarja a bűnös halálát, hanem azt, hogy megtérjen és éljen. Jézus ennek, Isten megbocsátó szeretetének követe, aki azért jött, hogy legyőzze a bűnt és megmentse a bűnösöket, megbocsátó kegyelmével átvigye őket Isten gyermekeinek közösségébe.
Ma a kommunizmus áldozataira emlékezünk. Közismert, hogy valójában kb. tízszer annyi a kommunizmus áldozatainak a száma, mint a náci áldozatoké. Számunkra ez a nap mégsem a harag, a gyűlölet vagy a bosszú napja, hanem az áldozatok győzelmének, a megbocsátó szeretetnek a napja, mert mi sem akarjuk leverni ellenségeinket, hanem meg akarjuk őket nyerni Krisztus követésének. Erről írta Szent Pál apostol: számomra az élet Krisztus, a halál pedig nyereség. Továbbá: akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra válik.
Ezért imádkozunk mi is ellenségeinkért, hogy térjenek meg. S talán nem hiába. Az MSZP választmányi elnöke a baloldal nevében megkövette a meghurcoltakat. Mi természetesen mindenkinek megbocsátunk, azt szeretnénk, hogy ha valóban személyesen is megtérnének, s nemcsak elítélnék a bűnt, a kegyetlenséget, hanem elfordulnának az anyagelvű gondolkodásmódtól, és elfogadnák Isten szeretetét.
Ez legyen ránk jellemző: megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, és tudatosan vállaljuk életünk keresztjét. Boldogok vagyunk, ha Jézusért gyaláznak minket, mert akkor azt is tudhatjuk, hogy jó úton járunk. Kérjük Urunkat, segítsen, hogy hűségesen kitartsunk követésében, és eljussunk vele a feltámadás dicsőségére.

Könyörgések:
1. Add Urunk, hogy híveid a földi élet küzdelmeiben meg ne feledkezzenek az örökkévalókról, mentsd meg népünket az önző, anyagias, Istennel nem törődő gondolkozástól!
2. Vezesd el Urunk őszinte megtérésre mindazokat, akik téged és követőidet üldözték, add, hogy őszinte bűnbánatot tartva felismerjék, te vagy a világ egyetlen Üdvözítője!
3. Add Urunk, hogy híveid mindig felismerjék ebben, az anyagias, önző világban őket fenyegető kísértéseket, és ellenálljanak minden csábításának!
4. Vezesd Urunk kegyelmeddel mindazokat, akik felettünk a közhatalmat gyakorolják, segítsd őket kegyelmeddel, hogy akaratod szerint vezessék a rájuk bízottakat!
5. Add Urunk, hogy olyan vezetőket válasszunk, akik első királyunk, Szent István tanítását és példáját követve népünket szeretik, önzetlenül és Isten akaratának megfelelően irányítják.
6. Add Urunk, hogy a hit és a szeretet egységében minden népnek eredmé-nyesen hirdethessük örömhíredet, az evangéliumot!

Dr. Rédly Elemér
városplébános