Szigetköz: tündérek kertje
Turi-Kovács Béla a tájegység jövőjéről is szólt

A Szigetköz értékeinek megőrzése nemzetközi érdek is. A vízügyesek, természetvédők, erdészek, valamint a helyi lakosság közös akaratával és cselekvésével elképzelhető egy olyan természetvédelmi nemzeti park kialakítása, amely méltán sorolható a magyarországi nemzeti parkok közé. A szándékot politikai, közigazgatási és civil kezdeményezések cselekvési programja követi. Erről is kérdeztük Turi-Kovács Béla környezetvédelmi minisztert.

– A szakemberek két nagy kitörési pontot emlegetnek a Szigetköz jövőjét illetően. Egyik a turizmus, a másik a mezőgazdasági területek rehabilitációja.
– A kettő szorosan összefügg, igaz, más-más források felhasználásával, más-más szempontok érvényesítésével. Arról van szó, hogy ez a táj hosszú évszázadokon keresztül annak a mezőgazdasági gyakorlatnak felelt meg, amely a legeltetési gazdálkodást részesítette előnyben. Volt időszak, amikor intenzív gazdálkodással próbálkoztak igen gyenge földterületeken. Az agrár környezetvédelem támogatásával azt szeretnénk, ha a területen újra az eredeti művelési forma lenne, tájba illő, amely a turizmussal összhangban gyakorolható. A turizmussal kapcsolatban feladatunk a tiszta és megfelelő környezet. Az egész területen itt megoldott a hulladékszállítás, a szennyvízkezelés. Az utóbbihoz csak annyit, más kérdés, hogy a rákötések aránya milyen. El kell érni, hogy a strandokon a víz is tiszta legyen. Ehhez jön egy lehetőség az agráriumon belül. Azt gondolom, a Szigetköznek jövője van.

– Van ehhez a jövőhöz pénz?
– Nagyon jelentős támogatási lehetőségek vannak az idei évtől. Az agrárkörnyezetvédelmi gazdálkodást is preferáljuk, ezen belül külön a legelők, a kaszálók karbantartását, ezeken a területeken a magyar állatfajták elterjesztését. Nagyon remélem, ha a gazdák rájönnek, hogy ez nekik érdekük, nagy számban jelentkeznek.

– Elkészült a nemzeti parkokra vonatkozó fenntartható természetvédelmi gazdálkodás kötelező penzuma.
– Meghatározzuk azokat az irány-vonalakat, amelyek mentén a nemzeti parkok a fenntartható gazdálkodás érdekében működnek. Ezt a Hortobágyon, elsősorban Aradi Csaba közreműködésével dolgoztuk ki. Ha ezt elindítjuk, megvalósítjuk, akkor a magam rövid, másfél éves miniszterségének már volt eredménye.

– A minisztérium visszavásárolta a hortobágyi ménest.
– A Hortobágyi Nemzeti Park nagyon úgy nézett ki, hogy ménes nélkül marad, széthordják az állatokat. Olyan tájegység, a világörökség része marad ménes nélkül, amely egészen egyszerűen nem képzelhető el ló nélkül. Nagyon örülök, köszönöm a természetvédelemben dolgozó munkatársaimnak, hogy megértették, a természetvédelmi költségvetés terhére nekünk áldozatot kell hozni. Megvásároltuk 420 millió forintért a ménest, továbbá az összes kiszolgáló egységet, a fedett lovardától a lovaspályáig. Azt kell mondanom, hogy a nemzetnek csináltunk egy nagyon jó üzletet.

– Miniszter úr! Hamarosan újabb nemzeti parkot avat.
– Ezen a téren nyilvánvalóan adósságaink vannak. Belátható időn belül a Szigetköz meg a Bereg is az lehet. Az Őrségi Nemzeti Parkot március 8-án nyitjuk meg. Ha háromból egy sikerül, az is valami.

– Mit lehet tenni azért, hogy a környezetvédelmi szemléletmód változzon?
– A nyomtatott sajtó is rengeteg tehet. Néha a pozitív hír is legyen hír. Belátom, hogy egy katasztrófa mindenkit sokkal jobban izgat, mint az, amikor arról kell szólni, hogy valami megoldódott. De nem biztos, hogy a katasztrófák azok, amelyek az emberek közérzetét jobbá teszik. Azt szeretném, ha a jövőben ezen a téren is együtt tudnánk munkálkodni.

Kovács Margit