Soproni beszélgetés Dr. Bölcskei Gusztáv püspökkel

A soproni Kálvin Kör vendége volt dr. Bölcskei Gusztáv püspök a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke.

- Püspök Úr, mi tette szükségessé a Választási Körlevél kiadását?
- A Választási Körlevél gyakorlatilag hagyomány, hiszen ezt minden választás előtt kiadtuk. Igényelték és várták ezt a gyülekezeteink, úgy gondoljuk, hogy ez az a fajta politikai felelősségvállalás, ami az egyháznak nemcsak joga, hanem kötelessége is, hiszen itt rólunk van szó, nem csak mint egyházról, hanem annak olyan tagjairól is, akiknek nem mindegy, hogy a politika milyen irányba mozdul.

Mi tudjuk azt, hogy a politika nem üdvösség és kárhozat kérdése, de különbséget tudunk tenni jobb és kevésbé jó között. Éppen ezért, a körlevélben olyan szempontokra hívtuk fel a gyülekezeti tagjaink figyelmét, amelyeket mérlegelve ők maguk hozhatják meg – a református egyház által évszázadokon át fontosnak tartott értékekkel is megegyező, támogatandó irányvonallal kapcsolatos – döntést.
    Ugyanakkor híveink tudatában kell hogy legyenek a választás fontosságának; éppen ezért bíztatunk mindenkit, hogy vegyen részt a szavazásban, ne engedje magát sem megfélemlíteni, sem belehajszolni abba a csapdába, hogy egy eldurvult kampányban az indulatai vezéreljék. Azt gondolom, hogy ezzel tartoztunk az egyháztagjainknak.

- Egyház közéleti szerepvállalása és a lelkész politikai szerepvállalása közötti döntő különbségről is szó esett a Kálvin Kör rendezvényén
- Az egyház a maga megválasztott testületei által gyakorolja a politikai és közéleti felelősségét, ugyanakkor ha valaki egy adott párt politikai színeiben állampolgári jogaival élve politikai párt képviselője akar lenni, abban az esetben ő nem a református egyház képviselője. Ezt a kettőt mindenképpen meg kell különböztetni, egyébként a világ számos más református egyháznak is hasonló a gyakorlata: például a Skót Református Egyházban ha valaki képviselőnek jelölteti magát, már a jelölése pillanatában le kell mondania lelkészi hivatásának gyakorlásáról, címéről, ennek minden következményével. Ő a választáson nem református lelkészként indul. Ezt a Magyar Református Egyházon és társadalom számára is világossá kellett tenni és erre most érett meg az idő.

- A püspöki székből hogyan milyennek látja Ön a nyugat-dunántúli reformátusok helyzetét?
- A Nyugat-Dunántúl református gyülekezetei többnyire abban a speciális helyzetben vannak, hogy szórvány-létben, kisebbségben, kis közösségekben kell megőrizniük értékeiket, református sajátosságaikat. Én úgy látom, hogy nagyon sok erőfeszítést tesznek a gyülekezetek, hogy megmaradjanak, és hogy olyan színfoltjai maradjanak, egyrészt a magyar reformátusságnak, másrészt a magyar keresztyénségnek, amelyet szükséges megőrizni, ápolni és átadni.

- Ehhez fiatalokra is szüksége van a gyülekezeteknek
- Minden híreszteléssel ellenében, amire a fiatalok vágynak, az egyfajta őszinteség, egy olyan légkör, amelyben őket komolyan veszik. Abban a gyülekezetben, amelyben a fiatalokat komolyan veszik, ahol rájuk feladatokat bíznak, ahol elfogadják az ő sajátos dolgaikat, ott van fiatalság. Az egyház nem csak a fiataloké, vagy csak az időseké. Bizalommal kell a fiatalokat kezelni, úgy kell őhozzájuk közeledni, hogy hiteles legyen a felnőtt, vagy az idősebb egyháztag részéről az igazság és hit felé vezető út megmutatása, amelyről ő maga már meggyőződött.

té