Röntgenárnyék
Lakossági szűrővizsgálatok

    Ha most naplót írnék, bizonyára azzal kezdeném, hogy a hazai lakosság egészségi állapota közhelyszerűen rossz, messze elmarad az unió tagországaiban élők egészségi állapotától. Nálunk a szívkoszorúér-betegségek – jó-részt szívinfarktus – miatti korai halálozás háromszorosa, az agy-érbetegségek miatti négyszerese, a rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás majdnem kétszerese, a májzsugor okozta halálozás hétszerese az uniós átlagnak.

    Ajánlatok, vizsgálatok, kívánalmak, feladatok. Öröm, ha a megyei közgyűlés fontosnak tartja a témát, ha tényeket tár a nyilvánosság elé az ÁNTSZ megyei intézete, amelyekhez azután mindenki hozzáteheti a saját tapasztalatát. Aligha furcsa, hogy a tényeket senki sem vitatja, senki nem azzal áll elő, ne szóljunk róla, mert rossz fényt vet a megyére, az országra. Nincs félsz te-hát, amikor a szakember a tényeket nevén nevezi, éppen az állampolgár érdekében, s arról beszél, hogy milyen jellegzetes röntgenárnyékot ad a még rejtetten, tünetmentesen fejlődő daganat…

    Ha beszámolót írnék, arra az előterjesztésre hívnám fel a figyelmet, amely a múlt pénteki megyei közgyűlésen került a képviselők elé. A hangsúly az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat intézetére került, pontosabban arra a szerepre, amely a megyei intézet szakembereire vár az Egészséges Nemzetért Nép-egészségügyi Program végrehajtásában.

    Van időnk elgondolkodni sok mindenen, célokon és okokon, sok minden követeli meg a figyelmet, kezdve az egészségtelen életmódtól, a hiányos egészség-kultúrán át a környezetszennyezésig, a társadalmi egyenlőtlenségekig. Hogy ez ennyiszer szóba kerül, senki nem kifogásolhatja. Számok illeszthetők ide, nem egyszer kérdőjellel. Nyilvánvaló, hogy a tavalyi adatokból a szak-emberek megállapításokat vonhatnak le, miközben az ember korábbi statisztikákon töpreng, ami- kor a megyével kapcsolatosan feketén-fehéren leírták, a keringési rendszer betegségei adják az összhalálozás ötvenegy százalékát – a nőknél valamennyi regisztrált keringési megbetegedés okozta halálozás nőtt! –, a 40-59 évesek körében több volt az agy-érbetegség, az érelmeszesedés és a szívbetegség egyéb formái miatti halálozás. Most mit mutatnak a számok? A tavalyiak. Három esztendeje a szakemberek jelentős rosszabbodást tapasztaltak az emésztőrendszeri betegségek okozta halálozásban, külön ki-emelték az alkoholos eredetű májbetegségek megnövekedett arányát, illetve azt, hogy mind fiatalabb korosztályokról van szó.

    Miközben a célokat – az egészség elősegítése, a betegségek megelőzése, a társadalom összefogása – hangsúlyozza a program, szomorú esetekről szerezhetünk tudomást az okok sorolásakor. Látszatra elkoptatott a szó – következetesség –, de mégis ezt kell emlegetnünk, amikor a prioritást élvező feladatokat előhozzuk – testmozgás, egészséges táplálkozás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítása, az egészséges életkezdet és esélyegyenlőség biztosítása, szűrővizsgálatok kiterjesztése, az idő előtti halálozás csökkentése –, mert világos, hogy a változás csak így lehetséges. Nem lehet száműzni a tájékoztatóból azt, ami ré-sze a valóságnak, nevezetesen: a megyén belül kistérségenként (és nemenként) az egyes betegségeket tekintve nagy eltérések vannak. Aligha véletlen, hogy a nép-egészségügyi alprogramok kidol gozói különös figyelemmel vannak az agyérbetegségekre és a magas vérnyomásra, hiszen Győr-Moson-Sopronban a legfőbb gondot ezek okozzák. A feladatok sorába, nem is a mellékesek közé, beletartozik, hogy a kistérségek között észlelt különbségek miatt az alapprogramok végrehajtásánál szükségesek a helyi stratégiák.

    Sokfelé indulva eljuthatunk a daganatos megbetegedésekhez és az általuk okozott halálozásokhoz; ahhoz, hogy a népegészség-ügyi program tizenkettedik alpontja éppen a szervezett és célzott lakossági szűrővizsgálatok kialakítását, kiterjesztését kívánja megvalósítani. Különösen a hatvanöt év alatti lakosok magas halálozásának mérsékléséhez igen fontos e betegségek szűrése, a korai diagnózis felállítása, a kezelés megkezdése. Lehet-e mellékesen kezelni azt, aminek döntő szerepe van a betegség korai felismerésében? Nem lehet(ne), a tapasztalatok mégis azt mutatják, az emberek általában csak a panaszok és tünetek megjelenése után keresik fel az orvost. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa-jelenség, hiszen a biológiai értelemben vett betegség kezdete jóval előbbre tehető. Természetesen van olyan szakasz, amikor a még rejtetten, tünetmentesen fejlődő daganat valamilyen paraméterben jelt ad magáról, például úgy, hogy jellegzetes röntgenárnyékot ad, esetleg jellegzetes alakú sejteket lehet kimutatni kenetvétellel. A betegség korai felismerésének eszköze tehát a szűrővizsgálat, célja pedig az, hogy beavatkozva a betegség természetes fejlődésmenetébe, megszakítsa a betegség kialakulásának a folyamatát, elejét vegye a teljes kibontakozásnak. Tehát a szűréshez aligha kapcsolódhat gyanakvás, viszolygás, mi több, bólinthatunk arra, hogy első lépésben éppen a mammográfiás emlőszűrés kezdődött meg. Hogy nem valami mellékesről van szó, amivel semmit sem kell törődni, leírhatjuk: az emlőrák előfordulásának gyakorisága és haláloki szerepe miatt jelentős népegészségügyi problémát jelent. Megyénkben – negyvenötezer nőt érint a vizsgálat – a győri, a csornai és a soproni kórház mammográfiás köz-pontja kapott lehetőséget, végez szűrővizsgálatokat.

    Nyilvánvaló, hogy cselekvés nélkül – újra csak a következetességet emlegetve – nem jutunk semmire. A kórlapunkon sokféle ok szerepel, szóba kell hoznunk a nyavalyákat, elmenni a szűrővizsgálatokra, mielőtt még az a jellegzetes röntgenárnyék megjelenik.

Tóth Kata
(Nyugati Kapu)