Aktuális kérdésekről Pálinkás József oktatási miniszterrel

- Miniszter Úr! A minimálbér emelést követően és a pedagógusok anyagi megbecsülésének megteremtése szükségessé teszi a pedagógus életpálya modell kidolgozását, mi ennek a lényege?
- A pedagógus életpálya modell azt jelenti, hogy a pedagógus szakmában egy előmeneteli rendszert, egy karrier modellt hozunk létre, amely egyfelől jelent egy önálló pedagógus – a jelenlegi közalkalmazotti bértáblától különálló – bértáblát, másrészt a pedagógusi szakmában egy előmeneteli lehetőséget: lesznek pedagógusok, mesterjelöltek és mesterpedagógusok.
    Ez egy, a szakmában eddig még nem létező előrelépési lehetőséget jelent, az eddigi életkor szerinti előmenetelen túl többlet-megbecsülést és többlet-jövedelmet.
A pedagógus életpálya azt jelenti, hogy létrehozzuk a pályakezdő pedagógusok ösztöndíját, valamint egy új intézményes kapcsolatot a pályakezdő pedagógusok és az őket segítő tapasztaltabb kollégák között. A pályakezdő pedagógus ösztöndíjat, az őt segítő tanár mentor tanári pótlékot kap.
Negyedik legfontosabb eleme az életpálya modellnek az, hogy a nevelési munka különösen fontosnak tartott elemeit, kiemeljük és a jelenleginél lényegesen magasabb díjazással honoráljuk. Ez az osztályfőnöki pótlékot, terveink szerint, öt-nyolcszorosára emelné, tehát egy osztályfőnök 20-25 ezer forintnyi osztályfőnöki pótlékban is részesedhet majd. Jelenleg az osztályfőnöki pótlék differenciálásának vitája, kidolgozása folyik, a tanított osztály évfolyama szerint is, hiszen az osztályfőnök munkájának nehézségi foka nem minden évfolyamon azonos. Ezt az megbecsülést remélhetőleg a társadalom is átveszi. A szülők is érzékelik majd, hogy az osztályfőnök munkáját megbecsülik, és ezzel együtt nagyobb elvárásokkal jelennek meg az osztályfőnök felé.
Ez a négy legfontosabb eleme a pedagógus életpálya modellnek jelentős béremelést jelent, a jelenlegi 115 ezer forintos átlagbér 2003-ban a tervek szerint 152 ezer forintra emelkedik majd, ezen belül az önálló bértábla 25 százalékos emelkedést jelent, a további öt százalék differenciáltan történik pedagógusi életpálya szakaszának függvényében.

- A felsőoktatási intézmények integrációja kérdésében milyen tapasztalatok vannak?
- A felsőoktatási intézmények integrációja jogilag befejeződött, szakmailag, intellektuális értelemben még nem. Számos korábbi, önálló intézmény megpróbál valamilyen szervezeti egységet létrehozni, hogy a korábbi önállóságát megtartsa. Ezt személy szerint értelmetlennek tartom, hiszen a felsőoktatási intézmények integrációjának nem az volt a célja, hogy közösbe kényszerítsék a jól működő önálló intézményeket, hanem, a képzési profiljaik bővítése lehetőségének a biztosítása.
Egy tanárképző főiskola nem tud további hallgatókat vonzani az intézménybe, úgy tud változtatni, ha azdálkodási, szociális munkás képzést, vagy személyzeti munkát végző “humán menedzser” képzést indít; ezt úgy tudja megvalósítani, ha összefog más karokkal.
Az oktatási intézmények nagyot léptek előre ezen a területen. Nagyon pozitív példa a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a nyíregyházi. Legtöbb gondot az orvosi karokkal rendelkező egyetemek jelentenek, ami részben az orvosképzés elkülönültségéből adódik, de itt is van számos pozitív példa, hiszen az egészségügy területén nem csak orvosokat kell képezni, hanem olyan közgazdászokat, akik tisztában vannak az orvosi szakma speciális voltával, a gyógyítás speciális kérdéseivel.

- Ma Ön felavatta a Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum tornatermét. A magyar oktatásban az egyházi iskolák milyen helyet foglalnak el és mennyire számít az egyházi intézményekre a magyar oktatás?
- A polgári kormány a magyar közoktatás szerves részének tekinti az egyházi oktatási intézményeket. Közfeladatokat látnak el, ugyanolyan részei a közoktatási rendszernek mint az önkormányzati iskolák, sőt pozitív hagyományaik miatt még tanulnivaló is van ezektől az intézményektől. Úgy érzékelem, hogy az egyházi fenntartású oktatási intézmények helyzete az alapfokú és középfokú képzésben stabilizálódik, ezek az intézmények kemény munkával hosszú évek alatt megteremtették a magas színvonalú oktatás és nevelés folytatásához való körülményeket. A magyar közoktatás központi kérdése, az, hogy az iskolákban milyen nevelés valósul meg.
Furcsán hangzik egy tudománnyal foglalkozó embertől, de sokkal fontosabb, hogy gyerekeinket tisztességesnek neveljék, mint hogy minden képletet megtanítsanak nekik. A tudás érték, de csak akkor, ha jóra használják, és hogy a tudást jóra használják-e, azt a nevelés dönti el.

- Miniszter Úr! Köszönöm a beszélgetést!

Tóth Éva