Régészeti leletre bukkantak - Vörös volt az égbolt

 
Régészeti leletekre bukkantak

     Több értékes régészeti leletre - többek között egy római díszkútra - bukkantak az elmúlt hetekben a valamikori jezsuita konviktus épületében, ahol a Soproni Zeneiskola kap majd helyet. A leletek a XVII. századi épület felújítása során kerültek napvilágra.
    Kiderült, hogy az épület pincéjében egy II.–III. századi római kút bújik meg, az udvaron pedig az épület alapításával valószínűleg egyidős kávás kút madványaira találtak. Időközben újabb adalékokat gyűjtöttek a régészek a konviktusépület történetéről is.
    A hat méter mély, kőből rakott római kút maradványait a konviktusi épület pincéjében találták meg. Mint azt Gabrielli Gabriella, a Soproni Múzeum régésze elmondta, korsók, dörzstálak és fazekak rengeteg töredékét hozták fel a kútból. Számos terra sigillata (pecsételt föld) edénymaradvány is előkerült. A Patak utca felé eső szakaszon a XVII. századi városfal alapjait találták meg. Az udvaron egy szép kávájú, kőből kirakott járószintű, 18,5 méter mély kútra leltek. A napvilágra került mindkét kutat a későbbiekben szeretnék bemutatni az érdeklődőknek.
    Nemes András művészettörténész régóta kutatja a konviktus épületének történetét. Elmondta, hogy azt 1659-ben, illetve 1660-ban hozták tető alá a dunántúli nemesi ifjak számára. A megépítésének gondolata Draskovich György győri püspöktől származik. Elkészülte után bentlakásos kollégiumként működött a jezsuita
rend kezelésében. Olyan fiatalemberek jelentkezhettek ide, akik katolikusok voltak, illetve reformátusként hajlandóságot mutattak az áttérésre. A Patak utcai konviktusépület ezzel a küldetéssel működött egészen 1674-ig. Ezután a rend elcserélte egy belvárosi épületre, miután a ház Esterházy Pál, későbbi nádor tulajdona   Az elkövetkező két és fél évszázadban majorságként, majd lóistállóként, takarmánytárolóként üzemelt. A nyolcvanas évek közepéig az Ingatlankezelő Vállalat
használta raktárként, azóta üresen állt mostani reneszánszáig.
    A feltárások során az épületben több kályha helyét megtalálták, ami az eredeti térosztás rekonstruálásához ad alapot. Bebizonyosodott az is, hogy az épület földszinti födémszerkezete sík volt és nem boltíves, mint napjainkban. A konviktus épületének egyedülálló kincsei mégis azok a XVII. századi festett famennyezetek, amelyeknek hazánkban nincsen párjuk. Ezek a majdani zeneiskola büszkeségei lehetnek, restaurálásuk már elkezdődött.

Kuntz Zoltán

Vörös volt az égbolt

Sopron térségében tegnap csütörtökön vörösre színezte az esti égboltot a Fertő nádasában keletkezett tűz Zandler Károly híradóügyeletes elmondta: az első riasztást Fertőszéplakról kapták, este fél 8-kor. A kiérkező egységek megállapították: a lángok Ausztria területén tombolnak. A határőrség a helyszínen maradt, hogy amint a tűz magyar területet veszélyeztet, azonnal értesíthessék a tűzoltókat.
Értesüléseink szerint a soproni, a kapuvári és a csornai hivatásosokat, valamint a hegykői és a fertőrákosi önkéntes tűzoltókat este fél 11-kor riasztották a hegykői térségbe, ahol a tűz a szél hatására átterjedhetett magyar területre.

Kisalföld